Felülvizsgálná a 14 éven aluli diákok felvételiztetésének rendszerét az oktatási miniszter - értesült lapunk. Magyar Bálint szerint ugyanis a hazai iskolarendszer a korai szelekcióra épül: az iskolák már egészen fiatal korban elkezdik "szelektálni" a gyerekeket. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok "elszipkázzák" a jobbakat, ez pedig éppen azoknak az érdekeit nem szolgálja, akik maradnak általános iskolájukban.

A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokat indító iskoláknak csak egy része tart központi írásbelit, amelyet az összes felvételiző egységesen ugyanazon a napon ír meg. A matematika- és az anyanyelvi tesztekkel elsősorban nem a diákok lexikális tudását mérik, hanem képességeiket, készségeiket. A többi, központi írásbelit nem kérő hat és nyolc évfolyamos iskolában az általános iskolai osztályzatokat veszik figyelembe, ezen kívül csak szóbeli beszélgetést lehet tartani.

A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokat indító iskolák mintegy 15 százaléka szervezett központi vizsgát 2002-ig, 2003 óta több mint 30 százalékuk. Két évvel ezelőttig ugyanis csak azok az iskolák kérhették a részvételt a hozzájuk jelentkezőktől a központi vizsgán, ahol az elmúlt három évben legalább háromszoros volt a túljelentkezés - 2003 óta már elég másfélszeres túljelentkezést produkálni.

A módosítással egyébként a vidéki iskoláknak kívánt lehetőséget kínálni a tárca: Budapesten ugyanis több hat-nyolc évfolyamos gimnázium is van, így egy fővárosi diák akár öt-hat helyre is beadhatja jelentkezési lapját. Egy kisebb városban viszont, ahol csak egy-két ilyen iskola van, kevesebb helyre jelentkezhetnek a diákok.

Mégis, az idei statisztikai adatok alapján a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok kétharmada éppen azokba az intézményekbe akar bejutni, ahol a központi vizsgát veszik figyelembe. Vagyis az iskolák azon egyharmadába, ahol a legnagyobb a túljelentkezés. Ráadásul, bár mindkét évfolyamon tíz-tízszázaléknyi hely üresen maradt, az általános felvételi eljárás első körében a nyolc évfolyamos osztályokba jelentkező 5218 diák közül csak 3375 tanulót vettek föl, a hat évfolyamos iskolákba pályázó 7609 diák közül pedig mindössze 5144-et.

Ha a hat vagy a nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkező diákot nem veszik föl sehová, dönthet úgy, hogy marad a régi általános iskolájában, de próbálkozhat a pótfelvételivel is. Szakemberek tapasztalatai szerint sok szülő pánikszerűen kezd el a negyedik és a hatodik osztály végén olyan gimnáziumot keresni gyermekének, ahonnan reményei szerint biztosan bejut majd valamelyik felsőoktatási intézménybe. Pedig a hat és a nyolc évfolyamos iskolák csak a diákok mintegy 15-20 százalékának ajánlottak: azoknak, akik kiemelkedő képességűek, de jelenlegi iskolájuk nem nyújt számukra megfelelő képzési színvonalat, nem motiválja őket. A többieknek, ha jól érzik magukat jelenlegi iskolájukban, a váltás még árthat is - mondják a szakértők.

Az egyetemi felvételitől egyébként sem kell már annyira tartani, hiszen a felsőoktatási intézmények egyre szélesebbre tárják kapuikat: évente szinte hajszálra megegyezően annyi diákot vesznek föl az egyetemekre és a főiskolákra, mint ahányan elhagyják az általános iskolák nyolcadik osztályát.

A következő iskolatípus felvételijére való készülés mégis rányomja bélyegét a magyar iskolarendszerre. Magyar Bálint szerint a korai szelekció, a túlzott verseny vezetett a PISA-vizsgálat lesújtó eredményeihez: a teszt szerint a magyar gimnazisták jobb eredményeket produkálnak, mint amekkora a nemzetközi rangsor élén álló finn diákok átlageredménye, a magyar szakiskolákba járó tanulók viszont az utolsó helyen álló mexikói diákok átlagánál is rosszabbul teljesítenek.

A miniszter szerint ezért meg kell vizsgálni, hogyan lehet a felvételi rendszerben csökkenteni az egyenlőtlenségeket, és ezzel korlátozni a korai szelekciót. Mint fogalmazott: neki vannak erről elképzelései, de még egyeztet az ügyben az Országos Köznevelési Tanács tagjaival, illetve más szakemberekkel.