Eredmény nélkül nem lehet innen felállni! - ha másban nem is, ebben egyetértés alakult ki a huszönöt tagállam között a csütörtök kora este kezdodő “válságcsúcs" előtt. Az EU-alkotmány elutasítása a francia, majd a holland népszavazáson olyannyira rányomja a bélyegét az Európai Tanács mostani, brüsszeli ülésére, hogy az állam-, és kormányfők számára egyértelmű: meg kell mutatniuk az unió működoképességét.

A két fő napirendi pont közül még az EU-alkotmány jövője az egyszerűbb. A soros luxemburgi elnökség a csütörtök esti munkavacsora alatt készült elfogadtatni azt a közleményt, amely a kettős “nem" után reflexióra, helyzetértékelésre szólítja fel a tagállamokat. A nap folyamán kiszivárgott szövegváltozat legalábbis “megbontja" a 2006 novemberi határidőt a huszonötös ratifikációra - bár az alkotmányos szerződéshez fűzött, 30-as nyilatkozat néven elhíresült passzus jogi megítélése eddig is ellentmondásos volt. Az EU lehetőséget ad, sőt ajánlja a tagállamoknak, hogy jegeljék a ratifikációt (miközben Brüsszelben egyértelműen nehezményezték, hogy Tony Blair brit kormányfő már előzőleg, önhatalmúlag így döntött.) Néhány tagállam - köztük a franciák és a németek - a jóváhagyás egyértelmű folytatása mellett állnak ki, míg mások (dánok, portugálok) elbizonytalanodtak, s sokak szerint csak arra vártak, hogy az EU-felhatalmazásra hivatkozva lefújhassák az őszre tervezett népszavazásokat. Már csak azért is, mert a francia-holland szavazás után Európa-szerte teret nyertek az alkotmány ellenzői. A hollandok elképzelhetetlennek tartják, hogy ugyanerről a szövegről még egyszer népszavazást tartsanak. Az Európai Szocialista Párt az alkotmányt 90 százalékban kidolgozó Európai Konvent újbóli összehívását szorgalmazza.

A Gyurcsány Ferenc kormányfő képviselte magyar álláspont lényegében a kompromisszum irányába haladt: figyelembe kell venni az egyes tagországok sajátosságait, nehézségeit, de a ratifikációt nem szabad leállítani. Külön magyar érdek (már Románia, Horvátország miatt is), hogy az EU-bővítés ne szenvedje meg az alkotmány körüli bizonytalanságot. Orbán Viktor Fidesz-elnök viszont - aki az Európai Néppárt alelnökeként a konzervatív pártcsalád elnökségi ülésére érkezett a Brüsszel környéki Meise-be - úgy vélte: az alkotmány halott, vége van, a ratifikációt fel kell függeszteni. Szavai szerint ugyanakkor ez nagy kár a határon túli magyaroknak, az alkotmány szövege ugyanis kisebbségvédelmet biztosított volna. Az Európai Néppártba tömörülő tagpártok többsége a ratifikáció felfüggesztése mellett foglalt állást; ennek fő ellenzője Lawrence Gonzi máltai kormányfő volt.

Az alkotmány körüli nézeteltéréseknél jóval nagyobbak a költségvetési vitában elfoglalt álláspontok közti különbségek. A pénteki napra Brüsszelben elsősorban Blair és Jacques Chirac francia elnök “összecsapását" várták. Mint megírtuk, London és Párizs vitája azon a ponton ragad be, hogy előbbi nem engedi a jelenleg évi 5,3 milliárd euróra rúgó, de 2013-ra 7,3 milliárdra felszökő különleges viszatérítés, a “brit csekk" megbolygatását, utóbbi pedig a 2013-ig rögzített agrárkiadásokét. Ezek nélkül márpedig nincs egyezség a 2007-13-as keretköltségvetés foszámairól. Közvetlenül a csúcs előtt José Manuel Barroso európai bizottsági elnök még egyszer a tagállamok felelősségérzetére és kompromisszumkészségére apellált. Legalább három tagállam (Nagy-Britannia, Hollandia és Olaszország) viszont teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a legutóbbi, a hét évre ezúttal 871 milliárd eurós elnökségi javaslatban foglaltakat. Svéd részről nyíltan ki is mondták: nem látnak esélyt az alkura. A magyar álláspont az: az országnak az öt fő haszonélvező között kell lennie. Ezt csütörtökön Orbán Viktor is reális célkitűzésnek nevezte. Esetleg elérhető lesz, hogy a beérkező EU-támogatások elérjék a GDP 3,7 %-át.