Ezt maga Orbán jelentette ki csütörtökön a Brüsszel közelében lévő Meisében, ahol az Európai Néppárt (EPP) vezetőségének ülésén vett részt, mint a szervezet egyik alelnöke. A tanácskozást a csütörtök este kezdődő brüsszeli EU-csúcs elé időzítették, s ez utóbbi egyik legfontosabb napirendi pontja éppen a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről szóló vita lesz.
Orbán szavai szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a minap közölte: a kormánynak az a célja a pénzügyi tárgyalásokon, hogy az egy főre jutó támogatásokban Magyarország legalább az ötödik helyre kerüljön. "Szerintünk ez ambiciózus és reális célkitűzés, s ebben támogatjuk a kormányt" - mondta az ellenzéki pártvezető. Hozzátette: az lenne a jó, ha a leghamarabb, lehetőleg már a mostani csúcson megszületne a megállapodás a költségvetésről.

"Lassanként ugyanis kezd kialakulni egy olyan kép az EU-ról, hogy az szerencsétlenkedő emberek gyülekezete. S ha a vita elhúzódik, akkor ez még jobban aláássa majd az emberek amúgy sem erős lábakon álló bizalmát az európai vezetőkben" - mondta. Éppen ezért úgy vélekedett, hogy a költségvetési terv nem pusztán a következő évek ésszerű gazdálkodásáról szól, de egyben az Európai Unió jövőjéről is.

A közös agrárpolitika kapcsán kirobbant brit-francia vitáról szólva Orbán kijelentette: Magyarország számára kedvezőtlen következményekkel járna, ha a franciák veszítenének, hiszen az EU közös agrárpolitikájában "Franciaország után, rögtön a második helyen ennek haszonélvezőjeként Magyarország szerepel, s számunkra a mostani agrárrendszert megváltoztató döntés minden bizonnyal csak kedvezőtlenebb lehetne." Egyben leszögezte: az Európai Uniónak sokkal rugalmasabban kell a jövőben működnie, s minden olyan direktívát, ami a szervezetet rugalmatlanná teszi, ki kell iktatni. Konkrét példaként a munkaidőről szóló szabályozást hozta fel, mondván, ugyan miért kell központilag szabályozni egy olyan kérdést, ahol a különböző országokban más a gazdasági helyzet, mások a szokások? S általában véve is úgy vélekedett, hogy nem egy egységes szociális modellre van szükség Európában, hanem a különböző modellek versenyére. Ez Magyarországnak is jó lenne, hiszen - mint mondta - "mi nem kényelmesedtünk el az elmúlt évtizedekben, a munkához való viszonyunk, a munkaidőről vallott felfogásunk, a boldogulni akarásunk jóval magasabb, mint számos nyugat-európai országban."

Az EU-alkotmányról - az EU-csúcs másik fontos napirendi pontjáról - szólva Orbán kijelentette: ez kilehelte lelkét, vége van. Így azután szerinte most fel kell függeszteni az összes ratifikációs eljárást (nem csak a népszavazásokat), s a politikusoknak időt kell adniuk maguknak, hogy átgondolják, mikor, milyen formában tudják az alkotmány legértékesebb részeit valamiképpen átmenteni. Mint hozzátette, ez a helyzet, az alkotmány elbukása - amit minden demokratának tudomásul kell vennie - a határokon túli magyaroknak különösen rossz hír, hiszen az alkotmány a kisebbségek kollektív jogai szempontjából áttörést tartalmazott.

Orbán az EPP vezetőségi ülésén szóba hozta a vajdasági, szerinte egyre súlyosbodó gondokat, s kérte az EU vezetőit, hogy figyeljenek oda erre, mert - mint mondta - itt nem egyszerűen magyar ügyről van szó, hanem általános emberi jogsérelemről.

(MTI)