Minden harmadik iskolában van élelmiszer-automata. Ezt hatszázharminc általános iskolát felkeresve, reprezentatív vizsgálatban állapította meg a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló).

Minél nagyobb egy iskola, annál valószínűbb, hogy valamelyik cég megkörnyékezte. Míg a 200 fősnél kisebb iskolák hat százalékában, az 500 főnél nagyobb létszámú intézmények ötvenhárom százalékában található élelmiszer-automata.

A vizsgálatról rendezett sajtótájékoztatón Kalos György úgy foglalt állást, hogy sem az iskolák, sem a szülők, sem a diákok nem kellően tájékozottak a berendezések kihelyezésének következményeit illetően. Az erről kötött szerződések számos esetben üzleti titokra hivatkozva megtiltják, hogy a részleteket a külvilág megismerje.

Az iskolák majdnem felét keresték fel az automatákkal foglalkozó cégek, és minden harmadik próbálkozásuk sikerrel is járt. Sokszor fel sem deríthető, hogy e nagyarányú siker mögött mi áll, azaz milyen ellentételezést ajánlanak fel a cégek – derült ki Kalos elmondásából.

Fénymásolóval győzték meg az iskolát

Az iskolaigazgatók ötvenkilenc százaléka fontosnak tartja az automata jelenlétét, általában azért, mert jó, mert a gyerekek szeretik; és hasznot hoz az iskolának. Volt olyan igazgató, aki nyíltan megmondta, hogy ha a cég nem ajánl fel fénymásolót, akkor nem engedték volna be az atomatát.

De előfordulhatnak burkoltabb támogatási formák, például az, hogy a cég befizet egy nagyobb összeget az iskola alapítványába. Kalos szerint egyes cégek gyaníthatóan felmérték az iskolák kiszolgáltatottságát, anyagi helyzetét, a vezetők tájékozottságát, mert a különböző intézményekkel különböző feltételekben állapodtak meg.

Akadt település, ahol alpolgármesteri körlevélben ajánlották bizonyos automaták kihelyezését az iskolákban, amelyeknek a nyolcvankét százaléka kap valamiféle juttatást az üzemeltetéséért cserébe, ez azonban legfeljebb apróbb ajándékokat és 5000 forintos bérleti díjat jelent. Ez az automaták üzemeltetési költségeit sem fedezi, például a szemétdíjat, a víz- és energiaárat – mondták a Kötháló szakemberei, akik szerint ilyen esetekben az iskola támogatja a szolgáltatót, s nem fordítva.

Szerencsére vannak iskolák, ahol az iskolavezetés, vagy a szülői munkaközösség úgy ítélte meg, hogy az automatában kínált élelmiszerek nem egészségesek, környezetszennyezők és nem egyeztethetők össze az iskola értékrendjével – vélik a szakemberek. Közlésük szerint a környezettudatos elveikre hivatkozva a felmérésbe bevont iskolák 28 százaléka utasította el az üzleti ajánlatot.

Bár sok, főként műanyag flakonba csomagolt termék szerepel a kínálatban, a műanyag poharakba érkező forró csokik, vaníliák, teák illetve jéghideg társaik összetétele az iskolavezetők hatvanegy százaléka előtt sem ismert.

A csomagoláson feltüntetett tájékoztató szerint az adalékanyagok az egészségre károsak lehetnek, allergiás tüneteket okozhatnak. Arról nem beszélve, hogy távol állnak az egészséges táplálkozás ideáljától – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A tanulók hatvanhét százaléka használja az automatákat és hetven százalékuk jónak tartja a jelenlétüket – derült ki kétszázhuszonhárom gyerek megkérdezése után. A szülők azonban már kritikusabbak. Akadt, ahol aláírásgyűjtést kezdeményeztek, és sikerült eltávolíttatniuk a berendezést az iskola épületéből.

A miniszter szabályozást ígér

A tervek szerint szeptemberben lépne életbe az iskolai büfékről kínálatáról szóló új szabályozás - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter ugyanezen a napon tartott sajtótájékoztatón. Eszerint az iskolai büfé árukínálatának kialakításakor az iskolai, kollégiumi szülői szervezetet, illetve diákönkormányzatot „egyetértési jog illetné meg”.

Az árukínálatát úgy kell összeállítani, hogy megfeleljen a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos követelményeinek – közölte a miniszter. Bizonyos határértéket meghaladó élelmiszerek el fognak tűnni az iskolai büfékből, de bővül is a kínálat a fokozottan egészséges élelmiszerekkel - mondta Magyar.

Kökény Mihály egészségügyi kormánymegbízott közölte: a szaktárca vonatkozó rendeletének tartalmát jelenleg egyeztetik. Zajkás Gábor, az élelmiszer- és táplálkozástudományi intézet osztályvezető főorvosa közölte: azt szeretnék, ha a cukros üdítőitalok mindenképpen eltűnjenek a büfék kínálatából.

Kökény szerint a magatartásformák közül legkorábban az étkezési szokások alakulnak ki. Egy felmérésben megkérdezett ötödik osztályosok egyharmada nem reggelizik rendszeresen, s az arány a 15-17 éves lányoknál már 40 százalék. A serdülők felénél a fehérjebevitel nem éri el az ajánlott mennyiség 70 százalékát.

A Kötháló nem optimista

A környezeti tanácsadók sajtótájékoztatóján ugyanakkor Kalos György úgy vélekedett, hogy „a csomagoló- és élelmiszeripari lobbi érdekérvényesítő képességét ismerve arra is számítani lehet, hogy a most folyó egyeztetések végén olyan szabályozás születik, amely legfeljebb ajánlásokat fogalmaz meg az iskoláknak.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak az automaták jelenléte lehet problémás, hanem az is, hogy az iskolák 27 százalékában találtak gazdasági reklámot a büfé környezetében. Az automaták tizenhárom százalékán ugyancsak reklámok vannak.

Ez pedig a közoktatási törvény szerint tilos – mondta Kalos.

Italautomata (a kép csak illusztráció)