Az ellenzéki politikus elmondta: az MDF februárban kérte tisztségviselői átvilágítását, s az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által a napokban megküldött dokumentum szerint a párt elnökségének tagjai, országgyűlési képviselői, országos választmányának elnöksége és megyei elnökei között nincs senki, akinek "hálózati múltja" lenne. Az MDF volt az egyetlen párt, amely az ügynöktörvény vitája során élt a törvény adta lehetőséggel -  fűzte hozzá.

Mint mondta, az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította, hogy az ügynökmúlttal kapcsolatos személyes adatok nyilvánosságra hozatala kizárólag közszereplők esetében indokolt. Egyedül az MDF frakciója utasította el egységesen az ügynöktörvényt  a parlamentben, mivel az alkotmány módosítása nélkül nem lehet ilyen jogszabályt alkotni - mondta el az MDF-es képviselő.

Hozzátette: ezt támasztja alá az is, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az ügynöktörvénnyel kapcsolatban. Farizeus magatartásnak tűnik, hogy a kormánypárti frakcióvezetők kérték az államfőt erre, "hiszen ők is nagyon jól tudják, hogy amit a parlamenten keresztülerőltettek, az alkotmányellenes" - vélte.

Csáky András elmondta: az MDF ügynöktörvényhez benyújtott módosító javaslatai közül kettő véglegesen megoldaná a felmerült  problémát. Ezekben azt javasolják, hogy a politikai döntéshozók, a rendszer mozgatórugóinak személyére is derüljön fény, valamint hogy  a törvény mondja ki: nem vállalhatnak választott tisztséget azok, akik a titkosszolgálatokkal bármilyen módon kapcsolatban álltak.  Közölte: az MDF parlamenti képviselőjelöltjei is azzal a  feltétellel vállalhatják a megmérettetést, hogy megválasztásuk után átesnek az átvilágításon. (MTI)