A ma még ritka mellhártyadaganatok száma rövidesen robbanásszerűen nőhet - legalább is ezt jósolják orvosok, kutatók. Magyarországon eddig évente még hetvennyolc új megbetegedést regisztráltak, előfordulása azonban négyszer gyakoribb, mint a nemzetközi átlag. A szakemberek 2020-ra prognosztizálják, hogy a betegek száma ugrásszerűen emelkedik majd, mégpedig elsősorban az azbeszt miatt: az esetek döntő többségének kialakulásáért ugyanis ez a ma már bizonyítottan rákkeltő anyag a felelős.

Az eddig szinte kezelhetetlen betegségre viszont úgy tűnik, egy új gyógyszert találtak, amely eddig egyedüliként bizonyult hatékonynak az alattomos betegséggel szemben. A mellhártyadaganat ugyanis egy különösen rossz gyógyulási kilátású daganattípus, nagyon hosszú - jellemzően húsz, negyven év - időszak alatt fejlődik ki, alig észrevehetően. Mikor már panaszokat okoz, elhelyezkedése miatt a tumor növekedésekor elmozdítja a szívet és a fő légutakat is tartalmazó mellkasfalat, és akadályozza a rekeszizmok mozgását. Így a betegség súlyos fájdalmakkal, légzési nehézséggel, súlyvesztéssel, fáradtsággal jár. Ilyenkor viszont már szinte teljesen beférkőzött a szövet rétegeibe, körülszőve szinte a tüdőt. Ezért, illetve a többnyire késői stádiuma miatt sem sebészeti úton, sem sugárkezeléssel nem gyógyítható. Ezért jelent áttörést az éppen ötvenedikkként kipróbált hatóanyag, amely hatására a korábbi 4-5 hónapos túlélési aránnyal szemben egy év után ma a betegek fele még életben van. A hír egyébként világszerte adhat mind többeknek reményt.

Amerikában már most elindult a "boom", ráadásul a négy évvel ezelőtti szeptember 11-i terrorkatasztrófa gyorsította is a folyamatokat, az ottani tűzoltók közül mind többeknél diagnosztizálják már mostani stádiumában a megbetegedést.

Az elsőként okolt azbeszt a tüdőrákok hat, míg a mellhártyadaganatos megbetegedések 85 százalékáért felelős. Magyarországon az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig használták az azbesztet tűz-, hő- és zaj elleni szigetelésre és védelemre. Az azbeszttartalmú termékek gyártása és felhasználása még a közelmúltban is gyakori volt: szigetelőanyagok, tömítések, cement, textíliák felhasználása folyt a legkülönbözőbb iparágakban. Noha a legagresszívabb kékazbeszt felhasználása 1992-től Magyarországon tilos, a krizotiltartalmú termékek előállítása és felhasználása az idén január 1-jéig még mindig engedélyezett volt.

Az azbeszttel szórt felületek laza állaga, valamint az épületek romlása, bontása, rekonstrukciója miatt külön hangsúlyozza az azbesztmentesítést, az Országos Közegészségügyi Központot pedig a közelmúltban olyan korszerű laboratóriumi rendszerrel szerelték fel, amely képes az azbesztet azonosítani, illetve a légtérben az anyag koncentrációját mérni.

Az Országos Munka- és Üzemegészség-ügyi Intézet nemrégiben Budapesten 124 épületet - 1950-80 között épült óvodát, iskolát, köz- és lakóépületet - vizsgáltat át. Az összesen begyűjtött 536 anyagmintából, 101 mintában és 49 épületből azonosítottak be azbeszttartalmú anyagokat.

Közben országszerte folytatódik az azbesztmentesítési program, most Budapesten és Győrben. Elsőként a XXII. kerületi Rózsakerti lakótelepen, ahol 51 épületről derült ki, hogy komoly környezet-egészségügyi kockázatokat hordoz. Ezzel két nagy program indult el, mind a kettő 600 millió forint fejlesztési költségből. Most 12 ezer négyzetméternyi területet szigetelnek újra Budapesten, de az országban több mint 237 ezer négyzetmétert kell az azbesztszigeteléstől megszabadítani. A megbontás egyébként már nem okoz semmilyen kockázatot, mert azt komoly biztonsági előírásokkal végzik, hermetikusan lezárják arra az időre ezt a részt, és ráadásul a munkaterületen folyamatosan mérnek is. Egy négyzetméter azbesztmentesítése egyébként mintegy 30-40 ezer forintba kerül, az unió - miután ez uniós előírás - a költségek háromnegyedét, a kormányzat pedig kéttizedét állja. A többit a lakosság, illetve az önkormányzat fizeti.

A fõvárosi Rózsakertben kezdték a veszélyes anyagot eltávolítani az épületekbõl