Akar Ön szopornyicás (volt) kóbor kutyát örökbe fogadni? Nem? Nem csoda. És garantáltan egészségeset? Ha sikerülne biztosítani az Illatos úti ebrendészeti telep (nevezik sintértelepnek és menhelynek is - előbbi kissé pejoratív, az utóbbi viszont megtévesztő) kutyáinak szopornyicamentességét, bizonyára többen vállalkoznának rá, hogy adjanak még egy esélyt a kitett/megunt/elkallódott, az intézmény túlzsúfoltsága miatt többnyire elaltatásra ítélt négylábúaknak. Ezen morfondíroznak már vagy másfél éve a budapesti állatvédők, és megújuló próbálkozásaikat most végre siker koronázta: a Fővárosi Közgyűlés idén 20 millió forintot ad a telep járványmentesítésére.

Az Illatos útra az elkóborolt, illetve a gazdáik által továbbtartani nem kívánt jószágok kerülnek. Általában egészségesen, ám a telepen - ahol a kutyák máig csak sürgősségi, a szopornyica- megelőzésre nem kiterjedő orvosi ellátásban részesülnek - hetek alatt megfertőződnek. A vírusos felső légúti fertőzés hatására az állat először köhögni kezd, majd súlyos szenvedés után elpusztul. Az intézményben tartott kutyák többsége köhög (nem mindegyik szopornyicás, az összezártság és a stressz miatt azonban a kevésbé súlyos fertőző betegségek is gyakoriak), így aztán az odalátogató potenciális kutyatulajdonosok gyakran visszariadnak a kockázattól. Tavaly a MÚOSZ állatvédő szakosztálya szeretett volna egy örökbefogadási napot szervezni a még menthető kutyák számára, de a helyszínen meggyőződtek róla: nehéz jó szívvel "kiajánlani" az Illatos út lakóit.

Danielisz Béla, a városrendészeti bizottság vezetője szerint a mostani 20 milliós segítség (amely 2500 kutya oltására elegendő) várhatóan beépül a főváros költségvetésébe, azaz jövőre is legalább ennyi pénz áll majd rendelkezésére. Ez azonban nem vívmány, inkább egy régi adósság törlesztése (az állatvédelmi törvény szerint a gazdának kötelessége gondoskodni állatainak egészségügyi ellátásáról - márpedig nehéz lenne tagadni, hogy az Illatos úton vendégeskedő kutyáknak a főváros a gazdája). A 94 férőhelyes telepen évente 4-5 ezer kutya fordul meg. Némelyiket elviszik a gazdák, vagy egy örökbefogadó, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy egy új vendég érkezésekor a legrégebbi lakótól meg kell válni - jobb megoldás híján, kényszerből elaltatással. - Ez a megoldás senkinek sem jó, ezért amennyire lehet, próbáljuk elkerülni - mondja Kozma Tamás, az intézmény megbízott vezetője (maga is állatorvos), azt is megemlítve: mióta például a telep honlapjára rendszeresen felkerülnek (fényképpel) az elvihető kutyák, 20-30 százalékkal nőtt az örökbefogadási kedv. Kovács Violetta, az állatvédő szakosztály elnöke úgy látja, a média is sokat tehet a jószágokért. - Ha egy kutya fényképe bekerül a tévébe vagy a napilapokba, pár nap alatt gazdához kerül. Nemrég egy öreg, vak kutyát vittek el egy sajtószereplés után - meséli.

Az oltások várhatóan szeptemberben kezdődnek meg. Abban minden szakember egyetért, hogy a beoltott, fertőzésmentes állatok sokkal nagyobb eséllyel juthatnak vissza a "szabad életbe", az állandó fertőzésveszély fenntartása pedig ettől függetlenül is állatkínzás. A hazai jogszabályok immár börtönbüntetéssel fenyegetik az állatkínzókat - mint a sajtótájékoztatón szóba került, egyelőre csak "elméletben". Ha valaki esetleg komolyan gondolná az előírások betartását, körülnézhetne az ország többi ebrendészeti (sintér) telepén - biztosan szembesülne olyan tapasztalatokkal, amelyek az állatkínzás fogalomkörébe tartoznak.

Az állatvédelem hazai jogi szabályozása korszerű, ez azonban nem mondható el az állatvédelmi gyakorlatról.

A legfontosabb hiányosságok:

1. Az állatkínzás 2004 tavasza óta bűncselekmény - azóta is vannak állatkínzásos esetek, ám a szigorú (börtön)büntetés lehetőségével még nem élt a bíróság.

2. Hiányzik a jogszabályok betartatásának intézményrendszere (például az ellenőrző hatóság).

3. Az élőállat-szállítás módja ma is gyakran ellentétes az uniós előírásokkal (zsúfoltság, ritka pihenők, etetés-itatás hiánya stb).

4. Megoldatlan a kedvtelésből tartott állatok ivartalanítása, illetve a felesleges szaporulat kérdése.

Mi lesz a sorsa: új otthon vagy elaltatás?