A héten várhatóan megszületik az egyezség az adórendszer átalakításáról - közölte szerdán Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az mtv Nap-kelte című műsorában. Hozzátette: nem biztos, hogy százszázalékos egyetértés mellett, de minden valószínűséggel lesz adócsökkentés január elsejétől. A szükséges érdekegyeztetéssel kapcsolatban leszögezte: "pontosan ismerjük a vállalkozói szféra és különböző érdek-képviseleti szerveinek véleményét".

Nem javítják, sőt inkább rontják a vállalkozások helyzetét az eddig napvilágot látott kormányzati elképzelések - nyilatkozta lapunknak Antallfy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének főtitkára szerint nem a magas általános forgalmi adókulcsok, hanem az élőmunkára rakódó járulékterhek nehezítik a vállalkozások helyzetét. Elfogadhatatlannak tartja a miniszterelnök érvelését, miszerint Magyarországon összességében nem magasak a járulékterhek. Igaz, hogy a munkaadókat és a munkavállalókat együttesen terhelő 47 százalékos járulék átlagosnak mondható az uniós országok között. Ellenben az ebből a munkaadókra eső 33,5 százalékos teher 10 százalékkal magasabb az EU-országokban alkalmazott átlagos mértéknél. A vállalkozások adminisztrációs egyszerűsítéseket is várnak a kormánytól. Ehelyett az adózás rendjéről szóló törvény parlament előtt lévő módosítása többletterhet róna rájuk. Antallfy érthetetlennek tartja, hogy a munkáltatóknak és a kifizetőknek havonta el kellene számolniuk a foglalkoztatással összefüggő adó- és járulékbefizetésekkel cserébe azért, hogy egy számlára utalhassák át a közterheket. A főtitkár úgy véli, továbbra is az eredeti cél, a versenyképesség fokozása kellene, hogy vezérelje a kormányt az adómódosításokban. Az áfakulcsok csökkentésének nincs számottevő hatása, mivel a forgalmi adót visszaigénylik a vállalkozások, tehát a kereskedőknél és a termelőszektorban is átfutó adóról van szó. Mint lapunk megírta, a legfrissebb elképzelések szerint a jelenlegi 25 százalékos áfakulcsot 18, a 15 százalékosat pedig 10 százalékra szállítaná le a pénzügyi tárca. Antallfy sérelemezte: a kormány továbbra is az érdekképviseletek véleménye nélkül hoz döntéseket.

Kétségesnek tartja az áfakulcsok mérséklésének hatását Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője is. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az árak többségét a kereslet, nem pedig a költségek, illetve az adótartam határozza meg. Emiatt egyáltalán nem biztos, hogy a kisebb forgalmiadó-teher hosszú távú árcsökkentést eredményezne. Másik érv az áfakulcscsökkentés ellen, hogy a láthatatlan jövedelmeket az áfával lehet a legbiztosabban megadóztatni. Tehát, amíg Magyarországon magas a feketén szerzett jövedelmek aránya, addig nem célszerű az áfakulcsokat mérsékelni. Hanti véleménye szerint az euró bevezetésével egyidejűleg kellene csökkenteni a forgalmi adót, s annak hatását beépíteni az árfolyamba. A szakszervezetek ragaszkodnak a személyi jövedelemadó-terhek csökkentéséhez. A cél, hogy jövőre a nettó keresetek a bruttó keresetekkel azonos ütemben emelkedjenek. Ehhez mindenképpen növelni kellene a jelenlegi 1,5 millió forintos jövedelmi határt, amely alatt 18, afölött pedig 38 százalékos az adókulcs. Az alacsonyabb keresetűek helyzetének javításához pedig elengedhetetlen lenne az adójóváírás emelése vagy az alacsonyabb kulcs csökkentése. Igazságosabb adóterhelést jelentene, ha újra három- vagy négykulcsos lenne az szja-tábla.

László Csaba, a KPMG adóügyi partnere, volt pénzügyminiszter szerint is érdemes megfontolni, hogy az áfacsökkentés inflációmérséklő hatását nem jobb-e abban az évben kihasználni, amikor Magyarország teljesíteni kívánja az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. Véleménye szerint azt is meg kell fontolni, nem használható-e fel hatékonyabban az a jelentős állami forrás, amit a tervezett áfacsökkentés igényel. Versenyképességi szempontból ugyanis az iparűzési adó megléte, az ezzel járó adminisztrációs teher, illetve a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas munkáltatói tb-járulék nagyobb gondot jelent.

Az APEH igazolásával segített banki faktorálás lehetőségével kívánja ellensúlyozni a pénzügyi kormányzat a gyakorított áfabevallás megszüntetésének kedvezőtlen hatását a vállalkozásokra - tudta meg az MTI pénzügyminisztériumi körökből. Mint azt a Világgazdaság hírül adta, július elsejétől nem kérhetnek a törvényben meghatározottnál gyakoribb áfabevallást
a vállalkozások. Erre jelenleg főleg akkor van lehetőségük, ha beruház a vállalkozás, vagy a beszerzéseit terhelő áfakulcs magasabb az áthárított adókulcsnál. A megbízható adófizetők kapnának olyan igazolást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, amelyre a hitelintézetek kedvező feltételekkel biztosítanának faktorálási lehetőséget a cégeknek.