Pénzvitákból kudarc az EU-csúcson?
Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezen a csúcson nem intézzük el a pénzügyi perspektívákat (a hétéves keretköltségvetést - A tud. megj.). Már az is nagy haladás lenne, ha a 2007-2013-as kiadások általános szintjéről meg tudnánk egyezni - hűtötte le a kedélyeket Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az EU soros elnöke. A korábbi optimista elnökségi nyilatkozatok után a most már érezhetően visszafogott várakozások arra vezethetők vissza: nem hozott áttörést Tony Blair brit kormányfő európai útja. Márpedig éppen a "brit csekk", a Londonnak huszonegy éve járó - jelenleg évi 5,3 milliárd eurós - különleges visszatérítés a büdzsémegállapodás fő kerékkötője.
A luxemburgi elnökség e sorok írásakor újabb, immár végső tárgyalási javaslatot tervezett átadni a tagállamoknak, ám Juncker megerősítette: nincs nagy változás. Fenntartja például a "brit csekknek" a 2000-2006-os átlagszinten, azaz évi 4,6 milliárd eurón történő befagyasztását (2007-től).
Junckerral, az Európai Tanács doyenjével ellentétben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke derűlátóan nyilatkozott. - Bizakodom, és úgy vélem: előttünk a megállapodás. Nem ez a megfelelő pillanat a nemzeti kártya kijátszására - fogalmazott, védelmébe véve azt az elképzelést, amely szerint igenis hozzá kellene nyúlni a 2002-es Chirac-Schröder megállapodásban rögzített agrártámogatásokhoz. Elsősorban a britek szerint abszurdum, hogy az EU közös büdzséjének négy tizedét a lakosság öt százalékát kitevő mezőgazdasági termelők javára fordítják. Francia-német-ír-lengyel részről viszont védelmezik a "költségvetési torta" legnagyobb szeletét, amelyből minden negyedik euró francia gazdához gurul. Ugyanakkor a francia adófizetők állják a "brit csekk" harmadát - és ezen a ponton a kör bezárul.
Magyarország számára egyértelmű, hogy a megállapodás mindenre kevesebb pénzt juttat neki, mint amennyit az Európai Bizottság javaslata alapján kaphatott volna. Brüsszel 24 milliárd eurót (hatezermilliárd forintot) javasolt a felzárkózási alapokból a magyar régióknak. A luxemburgi javaslat a francia-holland "nem" után közel áll a nettó befizetők álláspontjához; utóbbiak spórolni akarnak.
Ennek fényében a magyar igények inkább elvi jellegűek. 1. A támogatási pénzek elérjék a nemzeti összjövedelem négy százalékát. 2. Egy főre vetítve ne legyenek kevesebbek annál, mint amennyit a mostani ciklusban az akkori fő haszonélvezők kapnak. 3. Ne vezessék be a kohéziós alapokra az n+2-es szabályt, ne vesszenek el két év alatt a megítélt pénzek. 4. Ne változzon a vissza nem térítendő áfa sorsa. 5. Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye) ne járjon duplán rosszul attól, hogy 2007-től kiesik a leginkább kedvezményezett régiók közül, viszont már 2004-2006-ban sem jogosult a teljes támogatásra.
A brüsszeli EU-csúcs már csütörtök este foglalkozik az EU-alkotmány további sorsával. A legvalószínűbb változat szerint azt rögzítik, hogy a tagállamok belátásuk szerint folytassák-e vagy pedig egy időre függesszék fel az alaptörvény ratifikációját. Legújabban a portugálok bizonytalanodtak el, és az októberre tervezett népszavazás lefújását fontolgatják.
