A programcsomagról tudó magyarok relatív többsége (44 százalék) inkább támogatja a száz lépést, és csak harmaduk mondta azt, hogy inkább ellenzi. Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem negyede kivár, még nem tudja, hogy támogatni vagy inkább ellenezni fogja-e a programot. Az eredmények azt jelzik, hogy minél inkább ismeri valaki a programot, annál valószínűbb, hogy támogatja azt. A terveket ismerők körében a támogatók aránya 55 százalék, míg azok körében, akik kevesebbet tudnak róla, csak 42 százalék. Részben ebből adódik, hogy az intézkedéscsomag a diplomásoknál a legnépszerűbb: 52 százalékuk támogatja a száz lépést. A kormánypártiak majdnem háromnegyede (72 százalék), de az ellenzéki szavazók közül is minden negyedik (26 százalék) a program mellett van. Végül a bizonytalanok körében is valamivel többen támogatják a programot, mint ellenzik (38, illetve 28 százalék).

A támogatás mellett döntő fontosságú az, hogy a magyarok mennyire hisznek a program megvalósulásában. A válaszadók 24 százaléka szerint a száz lépés többsége megvalósul, további 58 százalékuk szerint csak egyes eleme és mindössze 12 százalékuk véli úgy, hogy semmi sem lesz az egészből.

A kutatás során utaltak a legnagyobb ellenzéki párt véleményére is, miszerint a száz lépés is csak "duma", és Gyurcsány Ferenc sem gondolja komolyan. Ennek ellenére a válaszadók relatív többsége (46 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy "Gyurcsány Ferenc komolyan gondolja, amit mond", míg a válaszadók 40 százaléka értett egyet azzal, hogy "a száz lépés csak duma, úgysem lesz belőle semmi". A válaszadók 14 százaléka nem tudott állást foglalni.

Végül jelentősen eltér a kormánypárti és az ellenzéki pártok támogatóinak véleménye a tekintetben, hogy a miniszterelnök milyen tempót diktáljon a program megvalósítása során. A kormánypártiak nagy többsége szerint (65 százalék) a kormányfő "tartsa a jelenlegi tempót, amin változtatni kell, azt ne halogassuk". Az ellenzék támogatóinak többsége (63 százalék) viszont úgy gondolja, hogy túl gyors a tempó, nem kell mindent egyszerre megváltoztatni.

A kutatás keretében 1200, országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A felmérés 2005. június 3. és június 7. között készült. A véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során - a KSH 2001-es népszámlálása alapján - több szempontos súlyozással korrigáljuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint plusz-mínusz 3-4 százalék.