Két ember - egy voks?
Lépéskényszerbe, egyúttal "helyzetbe" is kerültek a választójogi "reformálmaikat" régóta dédelgető pártok azáltal, hogy az Alkotmánybíróság (AB) keddi döntése alapján át kell rajzolniuk a választókerületi határokat. A parlament mulasztásos alkotmánysértést követett el ugyanis, mivel nem követte az átalakult demográfiai viszonyokat. Így állhatott elő az a helyzet, hogy jelenleg kétszer annyi állampolgár kénytelen egyetlen képviselőre szavazni a főváros XVII. kerületében, mint például Veszprémben. A Budapestről Pest megyébe költözött tömegek is átrajzolták a választókerületi arányokat, vagyis: sérül az egyenlő választójog, az "egy ember-egy szavazat" elve. Holott ez egy számítógépes programmal vagy legalább a választási szakértők meghallgatásával is megoldható lett volna.
A megkérdezett jogász-politikusok, alkotmányjogászok és politológusok abban egyetértenek: rendkívüli terheket ró az alkotmánybírósági döntés az Országgyűlésre, még ha a pártok nem is kezdik újból feszegetni a régiók kialakítása, a kisebbségek parlamenti képviselete vagy a kisebb létszámú Országgyűlés témáját. Márpedig elkezdték. Fodor Gábor (SZDSZ) éppen kedden kezdeményezett négypártit a kisebb parlamentről, ami olyan messzire vezető kérdéseket érint, mint hogy egy egyéni képviselő, akihez már most is száz település tartozik, hogyan lesz képes képviselni,mondjuk 150-et. Elképzelhető, hogy egy asztalnál tárgyalnak mindkét kérdésről.
- Nem létezik teljesen arányos rendszer - nyilatkozta Szoboszlai György. A politológus szerint jelenleg többtucatnyi körzetben jelentős a különbség. De ettől függetlenül is aránytalan a szisztéma: az egyéni körzetek 80-90 százalékának megszerzésével kétharmados parlamenti többség szerezhető; 33 százalékos támogatottsággal pedig abszolút többség. Mindezt a kisebb pártok rovására.
- A mulasztásos alkotmánysértések számát nézve egyértelmű, hogy a nagy pártok nem érdekeltek a rendszer átalakításában. Holott ez elkerülhetetlen: ha Veszprémben például összevonnák a két legkisebb körzetet, akkor egy parlamenti mandátum megszűnne. A kis változtatás tehát végigfut a rendszeren - érvelt a választási szakértő. Politikusok is úgy vélik: az apró változtatásoknak nincs értelmük.
- Még szerencse, hogy nem a 2006-os választásokig kell megegyeznünk (az Alkotmánybíróság 2007-es határidőt szabott - a szerk.) - mondta egyik parlamenti forrásunk."
Fodor Gábor szerint viszont, ha már úgyis felül kell vizsgálni a rendszert, "akkor vágjuk nagyobb fába a fejszénket". (Az SZDSZ-nek sem kedvez a mostani szisztéma.) Vastagh Pál (MSZP) volt igazságügyi miniszter rendkívül hosszú egyeztetési folyamatra számít, amely elvezethet a rendszer alapjainak feszegetéséhez. Ez pedig szerinte kockázatos vállalkozás. Salamon László (Fidesz) is így látja; pártja éppen ezért a rendszer alapjainak érintése nélkül rajzolná át a körzethatárokat. A politikus is elismeri, hogy a rendszer aránytalan, bár szerinte ez eddig nem okozott komoly problémát - legalábbis a pártok szerint. (Pedig Szoboszlai György szerint kis szavazatkülönbség esetén a választások eredményét is befolyásolhatja az aránytalanság.)
Azt is elismerik a politikusok, hogy koncepcionális ellentéteik nem kedveznek a kétéves határidő betartásának. Bár ellenpéldaként felhozzák, hogy kedden a négy párt több választójogi kérdésben meg tudott állapodni, így a kampánycsendsértés, a törvénytelen hirdetések szankcionálásában, a külföldön szavazás módjáról, s a jogorvoslati lehetőségek pontosításáról. Idetartozik, hogy az AB (szintén kedden) megsemmisítette a választójogi törvények több passzusát, éppen a jogorvoslati szabályok hiányosságai miatt. A négypárti támogatottságú új csomag, amelyet tegnap a kormány is szentesített, már megoldja ezt a problémát. A négypárti egyezség egyébként azért jöhetett létre a tárgyalók szerint, mert sikerült kivonniuk az egyeztetést a napi politikai küzdelmekből.
