Éghajlatváltozás! Most! (1.)
Kezdjük a recenzióval: Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon címmel kitűnő könyv jelent meg Takács-Sánta András ökológus szerkesztésében. A kötet az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 2001-es harmadik értékelő
jelentését foglalja össze, valamint azóta nyilvánossá vált új eredményeket, illetve a globális felmelegedés éghajlati sajátosságait a Kárpát-medencében, hatását a magyar mezőgazdaságra. És külön fejezet foglalkozik az éghajlatváltozás kockázatának mérséklésével.
"Talán ez a kötet legnagyobb érdeme: nem apokaliptikus víziót vázol, rámutat, hogy a klíma változása nem példátlan a történelemben, reálisan számot vet a kockázatokkal és a lehetőségekkel. Ugyanezt ajánlanánk egyébként a témával mind gyakrabban foglalkozó döntéshozóknak is, azzal kiegészítve: elsőként talán olvassák végig a 172 oldalas, tömör és világos könyvet." - áll Hargitai Miklós ismertetésében.
"Növekszik a globális éghajlatváltozás kockázata, és az mind nagyobb veszélyt jelent a földi környezetre és a társadalmakra" - írja előszavában Faragó Tibor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium).
"A melegedés következtében világszerte megemelkednek az élelmiszerárak, miáltal megnövekedhet az éhezés kockázata az ebből a szempontból sebezhető társadalmak körében." - két súlyos, ám óvatos megállapítás, amely jellemzi a könyv nyelvi és szellemi hozzáállását a témához. Az éghajlatváltozás-könyv tudományos szakmunka, de ismeretterjesztő nyelvezetét nemcsak klimatológusok érthetik. A szerzők nagyon körültekintően fogalmaznak, nem kívánnak nyilván sem pánikot kelteni, sem világvége vagy katasztrófajóslatokat tenni. A sarkosabb megállapításokhoz még gyakran azt is hozzáfűzik zárójelben a jelentés készítői, hogy az állítás valószínűsége közepes vagy magas megbízhatóságú. Jellemző példa, hogy a melegedés hatására bekövetkező hirtelen lehűlés teóriája, az "új jégkorszak", kizárólag idézőjelek között említődik.
Az egyre szélsőségesebb és szeszélyesebb időjárás - amely a hétköznapjaink ténye - egyelőre nem tudható, hogy mennyiben írható a globális felmelegedés számlájára. Mindezeken felül is jellemző aktualitást ad a témának, hogy a skóciai Gleneaglesben július 6. és 8. között tartandó G8-csúcsértekezlet résztvevői is - Afrika szegénysége mellett - a klímaváltozással foglalkoznak. Az alábbi szemelvényekből kitűnik, hogy a szegénység és az éghajlatváltozás szorosan összetartozó jelenségek.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése
„Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk – még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent.” - idézik a bevezetőben a brit kormány tudományos főtanácsadójától, David A. Kinget.
A tények azt mutatják: nem hiedelem kérdése a globális felmelegedés, miként azt egyes publicisták állítják: "A zöldek köreiben terjed a tudományellenesség, az irracionalizmus, a new age-spiritualizmus, hisznek a globális felmelegedésben, s magától értetődő a globalizáció, a kapitalizmus, a fogyasztás utálata. A "természeti erőforrások méltányos elosztásáról" beszélnek, a környezet védelmét kommunisztikus gazdaságpolitikával árukapcsolják". (Népszabadság 2003. november 19.)
"Rengeteg írás jelenik meg világszerte az éghajlatváltozásról, vajon miért épp az IPCC-jelentés kivonatát választottuk?" - teszik fel a kérdést a bevezetőben Takács-Sánta András - "Leginkább azért, mert aligha vitatható, hogy az IPCC a leghitelesebb forrás ebben a kérdéskörben. Az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet közösen hívta életre az IPCC-t 1988-ban. A testület tömöríti az éghajlatváltozással foglalkozó legkiválóbb szakemberek zömét a világ minden tájáról, több ezer kutatót számos tudományterületrôl, valamint egyéb szakértőket."
A Harmadik Értékelő Jelentés új tudományos információk és bizonyítékok értékelésével szolgál, amelyek segítségével a döntéshozók meghatározhatják, mi számít „az éghajlati rendszerbe való veszélyes emberi beavatkozásnak ”.
"A jelentés egyrészt új előrejelzéseket tartalmaz az üvegházhatású gázok (üvegházgázok) jövőbeni légköri koncentrációjára, a változások globális és regionális mintázatára, a hőmérséklet, a csapadék és a tengerszint változásának ütemére, valamint a szélsőséges éghajlati események változásaira. Számot vet az óceáni vízkörzés és a nagy jéghátságok hirtelen és visszafordíthatatlan változásaival is."
"Az éghajlatváltozás kérdésköre része a fenntartható fejlődés kihívásának. Emiatt az éghajlatpolitika hatékonyabb lehet akkor, ha következetesen beépítik azokba a nagyobb ívű stratégiákba, amelyek a nemzeti és regionális fejlődési pályák fenntarthatóbbá alakítását célozzák. Ennek oka, hogy az éghajlat változékonysága és változása, az éghajlat-politikai válaszlépések, továbbá az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági fejlődés befolyásolják az egyes országok azon képességét, hogy fenntarthatóan fejlődhessenek."
"Összességében, a mostanra kialakult emberi civilizáció működése környezeti értelemben messze nem fenntartható. De a perifériákon, félperifériákon és különösen a volt szovjet blokk országaiban nem fenntartható gazdasági és szociális értelemben sem." - Szalai Erzsébet, Zágoni Miklós: Válságok találkozása
"Mi bizonyítja, hogy a földi éghajlat az iparosodás kezdete óta megváltozott, milyen tényezők okozták ezt, s melyek a következményei?"
"Kimutatható, hogy a Föld éghajlati rendszere globális és regionális szinten is megváltozott az iparosodás kezdete óta, s a változások egy része az emberi tevékenységeknek tulajdonítható. Az iparosodás kezdete óta az emberi tevékenységek megnövelték az üvegházhatású gázok és az aeroszolok légköri koncentrációját."
"Igen valószínű, hogy a műszeres mérések kezdete óta eltelt időszakban (1861–2000) a legmelegebb évtized az 1990-es, a legforróbb év pedig az 1998-as volt az egész földgolyóra vonatkoztatva."
"Új, a korábbinál erősebb bizonyítékok utalnak arra, hogy az elmúlt ötven év során megfigyelt melegedés döntő része az emberi tevékenységeknek tulajdonítható."
"A tengerszint, a hóborítottság, a jégtakaró és a csapadék változásai összhangban állnak a Föld felszínének melegedésével. Ezt példázza többek között a víz aktívabb körforgása, amelyet nagyobb csapadékhozamú események, a csapadék térbeli eloszlásánakmegváltozása, a nem sarki gleccserek általános visszahúzódása, a tengerszint emelkedése, az óceán melegedése, valamint a hótakaró és a tengeri jég kiterjedésének és vastagságának csökkenése kísér".
"A korallok nemcsak reagálnak a felmelegedésre, hanem bele is szólhatnak az éghajlat alakulásába. Egy másik, ugyancsak ausztrál kutatócsoport azt derítette ki, hogy a Nagy-Korallzátonyból rengeteg dimetil-szulfid kerül a légkörbe, ahol aeroszol-részecskékké alakul, melyek a felhőképződés elengedhetetlen elemei." - Németh Géza: A korallok és a felmelegedés
Gyakoribbá válnak a természeti csapások: áradások, aszályok
"Az időjárási eseményekből fakadó károk és a regionális éghajlat-ingadozás egyre növekvő társadalmi-gazdasági költségei arra engednek következtetni, hogy egyre sebezhetőbbek vagyunk az éghajlatváltozással szemben."
"A gleccserek általános visszahúzódása előreláthatólag folytatódik a XXI.században. Az északi félgömbön a hóborítottság, továbbá a fagyott altalaj és a tengeri jég kiterjedése várhatóan tovább csökken."
"Összességében az éghajlatváltozás fokozni fogja az emberi egészségre leselkedő veszélyeket, főként a trópusi/szubtrópusi országok alacsonyabb jövedelmű népessége körében. Az éghajlatváltozás az emberek egészségét érintheti közvetlenül (például a hideg okozta stressz mérséklődése, ugyanakkor a meleg okozta stressz súlyosbodása a mérsékelt égövi országokban; halálos áldozatok az árvizek és a viharok következtében) és közvetve is."
Tűz, aszály, viharok 1 - kártevők, növény- és állatfajok inváziója
"Az éghajlatváltozás és a tengerszint-emelkedés meg fogja változtatni az ökológiai produktivitást és a biológiai sokféleséget (biodiverzitást), ami megnöveli néhány sebezhető faj kipusztulásának kockázatát".
A növényfajok fele eltűnhet Európából a meleg miatt - állítja egy európai kutatócsoport tanulmánya.
