Üzemanyag és hús bomlik a talajban
Minden korábbinál több, az ORFK adatai szerint mintegy 220 úgynevezett veszélyes hulladékos bűncselekmény történt tavaly Magyarországon. Ez látványos emelkedés, hiszen az előző években legfeljebb 20-30, 2003-ban 36 ilyen típusú bűncselekmény volt. Szakértők egyelőre nem tudtak magyarázatot adni a jelenségre. Korábban ellenzéki képviselők szóba hozták, hogy a zöldhatóság átszervezése miatti "káosz" állhat az ügy hátterében. Értesüléseink szerint egy tegnapra tervezett, de elmaradt fideszes sajtótájékoztatón is ez az indoklás hangzott volna el, egyebek mellett az ukrajnai magyar veszélyeshulladék-szállítmányok kapcsán.
E feltételezésnek azonban a tények ellentmondanak: Varga Pál, az Országos Környezet- Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője lapunknak elmondta, a hasonló ügyekben a feljelentések döntő többsége a 12 területi felügyelőségtől érkezik, tehát a hatósági munka zavarai aligha indokolhatják a bűncselekmények gyakoribbá válását. --- IMAGE NOT FOUND: 050615_hulladek0614.EPS ---
Tény, hogy tavaly a sajtóban több, komoly visszhangot kapott ügy szerepelt (például a hajdani Budalakk-üzem veszélyeshulladék-hagyatéka, vagy a dorogi hulladékégetőből az élő vizekbe szivárgott szennyezés), amelyek nyomán a szaktárca kiemelt ellenőrzést rendelt el. Az ősz folyamán gyakorlatilag az összes olyan hazai üzemet ellenőrizték, ahol nagyobb mennyiségben keletkezik veszélyes anyag, illetve hulladék, vagy ahol veszélyes hulladékot dolgoznak fel (ez volt a hivatalosan az idén megalakult Zöldkommandó éles tesztje). Ez is hozzájárulhatott a szabálytalanságok észleléséhez.
A tavalyi tapasztalatok szerint - és ügyészségi adatok alapján - gyakori, hogy a nagyobb beruházások területén veszélyes hulladékkal töltik fel a talajt, az autóbontókban és a fuvartelepeken üzemanyag szivárog a talajba, a húsfeldolgozás melléktermékeit pedig egyszerűen elássák.
Ábrahám Attilának a Belügyi Szemle májusi számában megjelent tanulmánya szerint az olyan "hagyományos" környezeti bűncselekmények száma, mint a környezet- vagy a természetkárosítás, még csökkent is tavaly, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos esetek gyakoribbá válása tehát mindenképpen meglepő fordulat. Ligeti Miklós, aki a veszélyes hulladékkal kapcsolatos visszaélések tapasztalatait gyűjtötte egybe, úgy látja, hogy a megyék közül Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Pest a legfertőzöttebb, Budapest a középmezőnyben foglal helyet. A környezeti bűncselekmények elkövetőinek több mint 85 százaléka gazdálkodó szervezet. A visszaéléseket a leggyakrabban ipari veszélyes hulladékkal, hulladék olajjal, állati tetemekkel és aszfalttal követik el. Vádemelésre csak az esetek mintegy 40 százalékában kerül sor, aminek az a fő oka, hogy a többi ügyben a tettes ismeretlen marad. A leggyakoribb büntetés a pénzbírság, a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásának lehetőségével eddig ritkán éltek a bírák.
