Mádl kontrollt kér az ügynöktörvényre
A közelmúltban elfogadott ügynöktörvény megszüntetné az állambiztonsági szolgálatok operatív ügynökei, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak (körükbe tartoznak például a tartótisztek) személyes adatainak titkosságát. De nemcsak a közszereplőkét, hanem a "civilekét" is, márpedig az Alkotmánybíróság kizárólag a közszereplők ügynökmúltjára vonatkozó adatokat nyilvánította annak idején közérdekűvé. Az MSZP éppen ezért eredetileg az alkotmányban rögzítette volna a nem közszereplők adatainak közérdekűségét is, ám e kezdeményezése - kétharmados többség híján - elbukott. Így viszont maguk az előterjesztők is megkérdőjelezik az iratnyilvánosság részleteit szabályozó (egyebek mellett internetes adatbázis létrehozását elrendelő) ügynöktörvény alkotmányosságát. Ezért kérték föl az államfőt, hogy ha jónak látja, kérjen alkotmánybírósági normakontrollt.
Mádl Ferenc osztja az aggályokat. Szerinte a törvény megfelelő alkotmányos indok nélkül sértené a "civilek" személyiségi jogait. Kifogásolja továbbá, hogy a jogszabály nem garantál érdemi, megelőző jogorvoslatot azok számára, akiknek az adatait alkotmányellenesen vagy még tévesen is hozzák nyilvánosságra.
Amennyiben az Alkotmánybíróság is így gondolja, visszaáll az eredeti állapot: vagyis a szűkebb, csak a közszereplőkre vonatkozó nyilvánosság; a megfigyeltek és a kutatók pluszjogosítványaival.
Eközben a végéhez közeledik a hatályos ügynöktörvény alapján zajló irategyesítés: az állambiztonsági hírszerző, elhárító szervek anyagai a titkosszolgálatoktól az állambiztonsági szaklevéltárhoz kerülnek (a III/III-as iratok korábban átkerültek), egy háromfős bizottság felügyeletével. A testület tagjai tegnap tették le jelentésüket Mandur László parlamenti alelnök asztalára. Gálszécsy András volt titokminiszter, "volt iratfelügyelő" a jelentés átadásának mikéntjére vonatkozó kérdésre azt válaszolta: "önként és dalolva". Ez nem jelenti azt, hogy a szolgálatok is ebben a szellemben adták volna át a 740 folyóméternyi anyagot. Nem meglepő: számos esetben (az iratok negyedénél) igyekeztek saját érdekeiket védeni. Főleg a rendszerváltás után a nemzetbiztonsági szerveknél tovább szolgálók adatait (az iratok nyolc százalékát) tartották vissza - akiket mellesleg az új, immár az AB asztalán lévő ügynöktörvény fedett volna föl...
A vitát részben az okozta, hogy a volt állambiztonságiak többségét csak 1990-91-ben nyugdíjazták, a törvény pedig az új szolgálatok 1990. februári megalakulásánál húzta meg a határt. Mindenesetre az iratfelügyelők sikeresnek ítélik munkájukat. "Ezzel a törvény elérte a célját. A jogszabályt tehát fölösleges tovább farigcsálni" - nyilatkozta Gálszécsy András.
