A törvénymódosítás több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét. Ezért az államfő a törvénymódosítást megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak - tartalmazza Schillinger Erzsébetnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnökének keddi közleménye.

Az Országgyűlés május 30-án szavazta meg az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, mely valamennyi állampolgár számára nyilvánossá tenné az ügynökaktákat.

"Az új törvény által bevezetni kívánt módosítás révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága. Ezeket az adatokat a jövőben bárki korlátozás nélkül megismerhetné" - áll a közleményben.

A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az úgynevezett Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a módosítás alkotmányellenes.

"A törvény ugyanis megfelelő alkotmányos indok nélkül, következésképp szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az "információs kárpótláshoz") nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára" - áll a közleményben.

A köztársasági elnök szerint felvetődik az a kérdés is: vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek az egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően.

Az államfő alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosít a nyilvánosságra hozatallal érintett személyek számára megelőző, hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ez azért is jelentős kérdés, mert az állambiztonsági levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek és megbízhatóak. Ezért lehetőséget kell adni az érintetteknek arra, hogy a rájuk vonatkozó iratok nyilvánosságra hozatalát megelőzően jogorvoslattal élhessenek, és megvizsgáltassák, valóban jogosan szerepelnek-e az ügynökiratokban.

Az ügynöktörvény május 30-án megszavazott módosítása tehát egyelőre nem léphet hatályba. Korábban az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetője levélben kérte a köztársasági elnököt arra, hogy mielőtt aláírná a parlament által megszavazott törvényt, forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvénymódosítás előzetes normakontrollja érdekében.

Korábban az Országgyűlés nem szavazta meg az alkotmány kétharmados többséget igénylő módosítását, amely kimondta volna, hogy az 1990. február 15-e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint e szervek alkalmazásában álló, törvényben meghatározott személyek ott megjelölt személyes adatai nyilvánosak.

Az Igazságügyi Minisztérium korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "a törvényjavaslat elemzése során a tárca azt állapította meg, hogy amennyiben az Országgyűlés valamennyi, az állambiztonsági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé kívánja tenni, ehhez valószínűleg az alkotmány módosítására is szükség van".

(MTI)