Politikai operációk
Dolgozói értekezleten számol be ma a tatabányai kórház főigazgatója az elmúlt négy év szakmai munkájáról. Az intézmény ledolgozta ugyanis mintegy egymilliárd forintos adósságát, s olyan helyzetbe került, hogy már beruházásokban, fejlesztésekben gondolkodhat. Móróczné Tóth Ildikó négy évvel ezelőtt, pályázat útján nyerte el a főigazgatói posztot, amit aztán határozatlan időre kapott meg. Pozíciója szeptemberben azonban elbizonytalanodott: a kétségtelen sikerek ellenére az önkormányzat - jogharmonizációra hivatkozva - pályázatot írt ki az igazgatói székre, mondván: minden vezetői posztot öt évre szóló szerződéssel lehet betölteni. Az egyszerű módosítás helyett a vezető újra "megmérettetett". Csak ő adott be érvényes pályázati anyagot, de az önkormányzat a tendert mégis eredménytelennek minősítette, s újat írt ki. Információink szerint arra hivatkoztak: az elbírálás túllépte a harmincnapos határidőt, s nem akartak törvénytelenül választani. Az új kiírásra most összesen hatan jelentkeztek.
- Egy éve dolgozom úgy, hogy fogalmam sincs, hogy holnap mi lesz, így kell felelősségteljes döntéseket hoznom nap mint nap. Kétségtelen, abban, hogy egy intézmény ekkora adósságot halmozzon fel, sok ember benne van, így annak ledolgozása is érdekek sorát sérti. Az azonban, hogy egy ekkora gazdálkodású intézmény vezetéséről lényegében ilyen körülmények között döntsenek, enyhén szólva is vakmerő lépés - mondta a vezető.
A közelmúltban a BM Központi Kórház főigazgatói tisztségére írtak ki hasonló okokból pályázatot. Bedros Róbert határozatlan időre szóló kinevezését akarták így határozott időtartamúra módosítani, vagyis a pályáztatás első fordulója alapján úgy tűnik, a posztot inkább más vezetővel akarják betölteni. Tavaly három direktor távozása foglalkoztatta leginkább a közvéleményt. Szakmai okok vezettek a múlt nyáron a Szegedi Városi Kórház főigazgatójának lemondásához. Nárai Györgynek az intézményben történt halálos kimenetelű betegcsere miatt kellett távoznia. Politikai vetülete is volt a budapesti Szent István Kórház vezetője menesztésének, s a megromlott gazdasági helyzet okozta a Szent János Kórház vezetője, Nagy Péter Pál menesztését. Az elmúlt egy évben már több mint harminc vezetőcsere történt a hazai kórházakban: a 154 intézmény mintegy húsz százalékának vezetője távozni kényszerült posztjáról. Mindez akkor, amikor épp a folyamatos változás és bizonytalanság azok a tényezők, amelyek rontják az "egészségügy" esélyeit.
A Magyar Kórházszövetség korábbi állásfoglalásában határozottan elítélte a "minden alapot nélkülöző" vezetőváltásokat. Szerintük ugyanis a kórházigazgatás nem politikai feladat, ezért nem lehet pártfüggő, nem alkalmazkodhat választási ciklusokhoz, mégis gyanítható, hogy sok esetben a leváltások pártpolitikai okokból történtek.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint is érezhető, hogy a politikai érdekek mindinkább "felülírják" a szakmai érdekeket, holott ennek az egyensúlyára lenne szükség a működőképességhez.
- A fenntartói szempontokkal szemben a szakmai érdekérvényesítés érezhetően gyengült, a politikai erősödött, ez pedig mind önkormányzati, mind állami szinten érvényes. Mégis, bármilyen beavatkozás önkormányzati jogokat sértene - mondja a főtitkár, aki szerint nem zajlott le az a vita, amely pontosan tisztázná a kórházi vezetés szempontjait, azt, hogy egy gyógyító nagyüzem milyen vezetést is igényel. A belső működés, a helyi és a szakmai autonómia összhangjára van szükség.
- Elképesztő testületi döntések születnek, amikor a pályázó kétségtelenül jó, a legjobb, a szakmai bírálóknak még kérdésük sincs, aztán a képviselők teljesen váratlanul mégsem szavaznak rá. Ajánlásokat próbálunk tenni, amelyek során a dolgozói érdekvédőkre is számítunk, de kötelezni ezekre egyetlen testületet sem tudunk - mondta Zongor Gábor.
Arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok autonómiájának sérthetetlensége nem sérti-e éppen a biztonságos egészségügyi ellátáshoz való jogot, senki sem tudott egyértelmű választ adni. Ahogy tény továbbra is: bármely kórházfenntartó tulajdonos bármikor, különösebb indoklás nélkül leválthatja vezetőjét, függetlenül az intézmény tényleges eredményeitől.
Mintegy harmincmillió forintot kell kifizetnie az Országos Onkológiai Intézetnek a kórház sugárterápiás osztályán dolgozó harminc munkatársának egy elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint. A 2003-ban indult pereskedés mostani ítélete szerint a kórháznak visszamenőleg is ki kell fizetnie sugárveszélynek kitett dolgozóit, így a sugárterápiás osztály harminc munkatársa egyenként egymilliós összegre számíthat. A röntgenasszisztensek és adminisztratív dolgozók azért jogosultak a kockázati pótlékra, mert munkaidejük legalább felében egészségkárosító körülmények között dolgoznak, ezért a jelenlegi törvény szerint az intézmény köteles illetménypótlékot fizetni. A kórház azonban évek óta nem hajlandó fizetni a kockázati pótlékot, így a havi 17 100 forintos járandósághoz most a kamatokat is hozzáadják.
