Világszerte több millió ember kénytelen lélekölő, monoton munkával keresni kenyerét. Néhány mozdulat naphosszat tartó mechanikus ismétlése nyomasztóan hat az ember kedélyállapotára. A fásultság, a rossz hangulat azonban nem minden. Brit kutatók a közelmúltban arra a következtetésre jutottak, hogy a lélekölően unalmas munka árt a szívnek, szaporább verésre készteti, ugyanakkor monotonabbra, ami szintén ártalmas.

A kutatók arra próbáltak választ találni, miért több a szívbeteg az alacsonyabb iskolázottságúak körében, akik rosszul fizetett állásokban dolgoznak. Összesen 2197 férfit vizsgáltak meg, 45-68 életév közöttieket, s az eredmények feldolgozása után - átlagot számítva - arra jutottak, hogy az alantasabb munkát végzők pulzusa percenként 3,2-del szaporább, mint a magasabb beosztásokban dolgozóké, és szívverésük nem elég dinamikus, ritmusa nem változik kellően. Minél alacsonyabb a vizsgált személy társadalmi helyzete, annál erőteljesebbek ezek a tünetek és az illető annál inkább hajlamos a depresszióra.

- Az artériák úgy viselkednek, mintha tudnák, hogy mennyire iskolázott gazdájuk - mondta Harry Hemingway, a kutatás vezetője.

Arra, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak - egészségügyi tájékozatlanságuk miatt is - eleve aránylag kevesebbet törődnek egészségükkel, nem tért ki az elemzés, márpedig ez is része lehet annak, hogy körükben több a szívbeteg.