Nem hozott áttörést az EU-miniszteri, illetve külügyi tanácsülés az e heti uniós csúcs egyik fő kérdése, a 2007-13-as EU-keretköltségvetés ügyében. Ugyanakkor EU-diplomaták szerint érezhető volt, hogy az uniós alkotmány francia és holland elutasítása után mindenki törekszik a megegyezésre - legfeljebb még a többiektől várja, hogy gesztust tegyenek... - Az EU-nak (most) nincs joga a kudarchoz... Ma minden korábbinál jobban meg kell mutatnia, hogy megőrizte teljes döntőképességét - fogalmazott Nicolas Schmit, a soros elnök Luxemburg EU-minisztere. Külügyér kollégája, Jean Asselborn pedig felszólította a tagállamokat, hogy hozzanak “áldozatokat" a “kiegyensúlyozott kompromisszum" érdekében.

A miniszterek szintjén azonban jól látszott: igazi engedményre nincsen mandátumuk, ezért legfeljebb vétóval fenyegették egymást. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök azt mondta: a csúcs szombatra is áthúzódhat. A miheztartás végett azonban hozzátette: neki még szombaton Kanadába kell utaznia.

Mint megírtuk, az EU-keretköltségvetés vitája két fronton zajlik. Az egyiken a hat nettó befizető áll szemben a haszonélvezőkkel: egyfelől az új tagállamokkal (köztük Magyarországgal), másrészt a régi tizenötök (korábbi) nyerteseivel, azaz a spanyolokkal, a portugálokkal és a görögökkel. (Ide tartozik Dél-Olaszország is, amely a legújabb javaslat szerint nyolcmilliárd eurót veszítene - emiatt Róma máris vétót kiáltott). A vita másik frontján London és Párizs áll szemben egymással. Előbbi abból a különleges, csak a briteknek járó visszatérítési csomagból (jelenleg évi 5,3 milliárd euró) nem enged, amelyet pedig huszonnégy ország fel akar számolni. Utóbbi (a németekkel, az írekkel és a lengyelekkel együtt) a közös agrárpolitika 2013-ig rögzített számait nem engedi bolygatni. Megfigyelők sokat várnak Tony Blair brit kormányfőnek a csúcs előtti körútjától: Berlinbe, Luxemburgba és Párizsba is ellátogat. Eredetileg nem lett volna tragédia, ha nincs még megállapodás a büdzséről (most sem igazán az), mert jövőre is ráér az egyezség. A francia-holland “nem" után azonban ez fölöttébb kellemetlen eshetőség lenne, ezért ha a főszámokat nem is tudják rögzíteni, megpróbálják legalább az alapelveket - hogy később ne kelljen mindent előről kezdeni.

Tompábbak az ellentétek az EU-alkotmány további sorsát illetően. A tagállamok többsége a ratifikáció folytatása mellett áll ki, csak London (és kisebb mértékben) Tallinn van a “jegelés" mellett. Cseh részről felvetik majd, hogy tolják ki a folyamat eredeti határidejét (2006 novembere).

A luxemburgi elnökség felismerte, hogy sem a politikai légkör nem kedvez annak, hogy a csúcs foglalkozzon a további EU-bővítéssel, sem a zsúfolt program nemigen teszi ezt lehetővé. Ezért a tavaly év végi csúcs következtetései maradnak az irányadóak. Zágrábot - amely immár három hónapja áll a parkolóban - már nem is hitegetik: a külügyminiszterek hétfőn leszögezték, hogy júliusban térnek vissza az ügyére. Az EU szerint még mindig nem muködik együtt “teljes mértékben" a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Papíron persze az EU tartja magát a bővítés folytatásához: elkészült például az a vámuniós szerződés, amelyet Ankarának alá kell írnia, hogy október 3-án megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat.

Az EU-tanácsülés margóján Somogyi Ferenc külügyminiszter, illetve osztrák kollégája, Ursula Plassnik aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében Budapest és Bécs közös külképviseletet működtet majd Podgoricában (Montenegró) - noha a diplomáciai szolgálat, az utasítási rend nem válik kétoldalúvá. Az EU-ban van már erre példa, a magyar diplomácia viszont debütál az ilyesmiben.