A guantánamói fogolytáborban 063 számmal nyilvántartott férfit szánta az Al-Kaida terrorszervezet a feltételezések szerint a 2001 szeptember 11-i terrortámadások 20. géprablójának. A hírmagazin értesülése szerint Mohammed al-Qahtani sokáig keményen tagadott, és azzal magyarázta afganisztáni útját, hogy a solymászatnak akart hódolni.

A férfi 2001 augusztusában be akart utazni az Egyesült Államokba, a feltételezések szerint azért, hogy csatlakozzon a terrortámadásokra készülő gépeltérítőkhöz. Mohammed Atta, a halálra szánt fanatikusok irányítója hiába várt azonban rá a floridai Orlando repülőterének a parkolójában, az épületben a bevándorlási hivatalnok elrendelte a szaúdi állampolgár őrizetbe vételét és kitoloncolását az Egyesült Államokból. Afganisztánban 2001 végén a Tora Bora hegység körzetében került az amerikaiak kezére és onnan vitték a Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton működtetett fogolytáborba.

A hivatalos bejegyzéseket rögzítő 84 oldalas napló 50 nap kihallgatását rögzíti 2002 novemberétől 2003 elejéig. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ez idő tájt hagyta jóvá egyes őrizetesek vallatásának keményebb módszereit.

A szaúdi foglyot napi 20 órás vallatásnak vetették alá és ha a fáradságtól elbóbiskolt, kihallgatói vizet zúdítottak a fejére, vagy nagy hangerővel Christina Aguilera popénekes lemezét bömböltették. Volt, amikor a fáradtságtól rogyadozó lábú férfinak vigyázzállásban kellett végighallgatnia az amerikai himnuszt. Megpuhítására kutyákat is bevetettek, amelyek fenyegető közelségből vicsorogtak rá. Szexuálisan kihívó női kihallgató is az alkalmazott módszerek között volt. Mohammed al-Qahtani végül öngyilkos akart lenni és tollat kért, hogy megírhassa végrendeletét. Éhségsztrájkot is folytatott, kiszáradt, infúzióra kapcsolták, s mihelyt levették róla, folytatták vallatását. Mohammed al-Qahtani végül elismerte, hogy az Al-Kaida tagja volt.

Az Egyesült Államokban többen is felvetették a guantánamói létesítmény bezárását, amióta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet főtitkára napjaink gulagjanak nevezte. Az összehasonlítást George Bush elnök a minap abszurdnak minősítve visszautasította. Jimmy Carter volt amerikai elnök és Joseph Biden, a szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja egyaránt a tábor felszámolását sürgette. A hét végén Mel Martinez floridai republikánus párti szenátor hasonlóképpen nyilatkozott.

Chuck Hagel republikánus párti szenátor "jogi fekete lyuknak" nevezte vasárnap a CNN televízióban a guantánamói tábort, az ott alkalmazott módszert pedig nem csupán helytelennek, hanem károsan ostobának is. Szerdán szenátusi bizottság foglalkozik azzal, mi legyen a guantánamói létesítménnyel.

(forrás: MTI)