Egyre nyilvánvalóbb, hogy az amerikai kormányban vita folyik a guantánamói fogolytábor bezárásáról. A hét végén a konzervatív táborból elsőként egy floridai szenátor vetette fel a lehetőséget. Mel Martinez 2001 és 2003 között lakásügyi és városfejlesztési miniszterként a kormány tagja volt. A floridai lapszerkesztők vacsoráján mondott beszédében felvetette: van-e értelme a tábor fenntartásának, vajon az újra és újra kirobbanó botrányok nem okoznak-e több kárt, mint hasznot.

A jogvédő szervezetek már régóta követelik a "területen és törvényen kívüli" börtön bezárását. Az első foglyok az afganisztáni hadjárat kezdetén, 2002 elején érkeztek Guantánamóra. A kubai területen lévő támaszpont azért volt kényelmes megoldás, mert bár közel van az Egyesült Államokhoz, nem terjed ki rá az amerikai polgári bíróságok jogköre. Így a Pentagon kötöttségek - például vádemelési határidő - nélkül tarthatja fogva a terrorizmussal gyanúsított személyeket.

Az Amnesty International az elmúlt hetekben már a szovjet gulághoz hasonlította az eljárást. Ezt az amerikai elnök személyesen utasította vissza. Egy hónapja a Newsweek egy névtelen forrásra hivatkozva azt írta, hogy a foglyok megalázása érdekében a kihallgatók megszentségtelenítették a Koránt.

A hír nyomán kirobbanó zavargások során Afganisztánban 17 ember vesztette életét. A névtelen forrás azonban elbizonytalanodott, és már nem volt biztos abban, hol is olvasott az incidensről, ezért a kormányzati nyomás alá került hetilap visszavonta az állítást. Nem sokkal később azonban napvilágot látott a Pentagon hivatalos vizsgálatának eredménye. Ez legkevesebb öt más esetet tartalmaz, amelynek során az amerikai katonák tiszteletlenül bántak a Koránnal. A botrány nyomán Jimmy Carter volt elnök és a demokrata Joseph Biden szenátor is követelte a tábor bezárását.

Nagy meglepetést keltett, amikor George W. Bush elnök egy kérdésre válaszolva szerdán nem zárta ki a lehetőséget. Mint mondta, minden alternatívát vizsgálnak, csak azt nem akarják, hogy az esetleg kiszabadulók később árthassanak az amerikai katonáknak. A Fehér Ház szóvivője szinte szó szerint megismételte az állítást, ezzel zárva ki a nyelvbotlás lehetőségét. Donald Rumsfeld védelmi miniszter ekkor tagadni próbálta a vita tényét. Azt nyilatkozta, hogy nem tud a kormányban senkiről, aki be akarná zárni a tábort. A Bush családhoz közel álló Martinez fellépése azonban egyértelművé tette, hogy a kormány fontolgatja a lehetőséget. Jelenleg mintegy 540 személyt őriznek Guantánamón, sokukat már három éve. A Pentagon az elhúzódó jogi csatában is vesztésre áll: a foglyoknak előbb-utóbb várhatóan lehetőségük lesz polgári bíróság elé vinni ügyüket.

Egykori tálibokat tartanak ítélet nélkül a Kubában lévõ amerikai támaszponton