Ellentmondásos, mert kiérleletlen az a viszony és ítélet, amit a ma véleményformálói, laikusai, gyakorló építészei, kritikusai a kádári tervgazdaság időszakával, a házgyári nagypanelos építészeti technológiával, a hatalmas és arctalan állami tervezővállalatok szerepével kapcsolatban kialakítottak. De félre most lándzsa, vért, pajzs, köszönteni jöttünk...

Hetven év! Furcsa szakma az építészet, aminek különös, sajátos időszemlélete nemcsak az épületek életciklusát, hanem az építész pályaívét is rendhagyóan alakítja. Mint ahogyan egy-egy épület évtizedek alatt képes csak bizonyítani, hogy kvalitásai minőségiek, időtállóak, úgy az építész "fenékről" is csak negyvenéves kora felett esik le a tojáshéj, ötven körül válik a középgeneráció tagjává, hatvan felett érett, befutott építésszé, hetven körül nemzeti kinccsé.

Az igazi tehetség természetesen nem fogadja el a szabályokat. Finta valóságos "csodagyerekként" került húszas éveinek derekán "közel a tűzhöz". Mentoraként Janáky István nemcsak egyetemi tanulmányainak befejezését gyorsította meg az éltanulónak, hanem huszonhat évesen a dunaújvárosi garzonház és építészeti környezetének megtervezésével első önálló munkájához is hozzájuttatja a Lakóterv fiatal építészét. A bizalmat a harmincéves ifjú mérnök 1965-ben első Ybl-díjával hálálja meg. Aztán az Intercontinental, majd 1970-ben Állami Díj, 1975-ben újabb Ybl-díj, 1982-ben Budapest Pro Urbe-díj, 1995-ben akadémiai tagság, 1996-ban Kossuth-díj, illetve számos egyéb külföldi és hazai elismerés. Közben a budapesti Volga Szálló, a pozsonyi Bratislava Hotel, a Horn és Nitra munkásszállók, a brnói Hotel Voronyezs, a Buda Penta megtervezése a házgyári szériapanel rendhagyó használatának valóságos virtuózává teszi. Nagyban mer és képes gondolkodni, mint ahogyan ezt a Forum Szállodával (1981), a Novotellel (1982), a Tavernával (1985), majd a rendszerváltás után a Kempinskivel, a Szabadság téri Bank Centerrel, a Teve utcai "rendőrpalotával" vagy a sokat bírált Westend City Centerrel is bizonyította. Többször is említi, hogy oktalanságnak tartja a budapesti "magas ház"-ellenes szabályozást, illetve, hogy mostanság nincsenek egy-egy nagyváros egész arculatát meghatározó építészeti megbízások. Fantáziája és munkabírása legendás. Egy anekdota szerint, amelyik beépítetlen budapesti telekre nincs legalább vázlatszinten rajza Fintának dolgozóasztala fiókjában, oda nem is érdemes építeni semmit. Egy-egy munka megszerzésekor valódi "ragadozóként" emlegeti a konkurencia, amit talán maga sem titkol. Mint Haussman báró Párizsra vagy Hauszman Alajos a millennium Budapestjére, olyan mértékben hat ő a XX. század második felének, az ezredfordulónak fővárosi építészetére.

Stiláris értelemben a funkcionalizmus, használatelvűség mellett a "high-tech" a másik olyan epiteton, amivel Finta József építészeti korpuszát illetni szokás. A sokat vitatott megállapításhoz egyetlen szösszenet: Lord Norman Foster, a high-tech világépítészet "pápája" csak tizenkét nappal (!) idősebb pályatársánál, a hónap elején ünnepelte a hetvenet. Lehet hasonlítgatni!

Finta József szellemi kisugárzásához nemcsak épületei, hanem írói megnyilvánulásai is hozzájárulnak. Gondolkodó építész, akinek művészi igényű kézi rajzai, vázlatai, skiccei mellett szövegei is figyelemre méltóak. A fiatal korában költészettel is kacérkodó építész az íráshoz való affinitást a kolozsvári szülői házhoz, illetve a nagyváradi gyermekévekhez köti. Erkölcsi mértéket az anyai ág kalotaszegi református lelkész vonulata, szabadelvű, liberális, nyitott humanizmust a latin-magyar szakos tanár apa, az Erdélyi Helikon körének meghatározó személyisége szabott. Sokrétegű identitás, ellentmondásoktól sem mentes pályakép és esztétikai minőség egy sokarcú, átmeneti korban.

Isten éltesse, Finta József!

Finta József