Nagyágyúk pénzcsatája az unióban
Ezek a hétéves EU-büdzsé vitájának legújabb kulcskérdései. A tagállamok a jövő heti EU-csúcson várják a megállapodást a főszámokról - ha ez nem jön össze, ezt a kérdést is kényetlenek lesznek "jegelni", mint egyes tagállamok az EU-alkotmány ratifikációját.
Az elmúlt napokban a vita egyértelműen Párizs és London nézeteltérései körül jegecesedett ki. A huszonötök London kivételével fel akarják számolni a briteknek járó különleges visszatérítést, amelyet még 1984-ben, harcolt ki Margaret Thatcher akkori kormányfő. A brit érvelés lényege ma is az: ha a visszatérítést - amely egyébként 2013-ra 7,1 milliárd euróra kúszna fel - megszüntetnék, úgy London lenne a huszonötök legnagyobb befizetője, noha nem Nagy-Britannia a leggazdagabb tagállam. London tehát a különleges viszszatérítést vétó árán is hajlandó megvédeni - de nem világos, belemegy-e a kompromisszumos luxemburgi javaslatba, amely 4,6 milliárdos értéken egy darabig befagyasztaná azt. Jacques Chirac francia elnök - mint mondta - az EU jelenlegi nehéz helyzetében a "szolidaritás gesztusát", "erőfeszítést" vár el Londontól. A visszatérítés legnagyobb kárvallottjai a franciák - miközben ők a Londonban harminc éve következetesen szapult közös agrárpolitika legnagyobb haszonélvezői is. London ezért a 2002-es Schröder-Chirac agrármegállapodásban rögzített elv megbontását várja. E szerint ugyanis 2013-ig érinthetetlenek az agrárpénzek, s a durván ezermilliárd eurós hétéves büdzsé legalább harmadát teszik ki. A britek kifogásolják, miért kell ekkora áldozatot hozni a lakosság mindössze öt százalékát foglalkoztató ágazatért. És a nyíltság jegyében elismerik: az EU-agrárpolitika legnagyobb haszonélvezői náluk a területalapú rendszer miatt a királyság legnagyobb földbirtokosai. Azaz: II. Erzsébet, Károly walesi herceg stb...
A visegrádi csoport (V4) - Gyurcsány Ferenc magyar, Marek Belka lengyel, Jirí Paroubek cseh és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök - megvitatta az EU 2007 és 2013 közötti költségvetésének ügyét is: a négy ország álláspontja csaknem teljesen megegyezik.
E szerint be kellene vezetni azt a szabályt, hogy a kohéziós alapból kapott támogatások felhasználását a jelenlegi kettő helyett három éven belül kell elkezdeni. Nem szabad csökkenteni a vidékfejlesztésre szánt európai uniós támogatásokat. Az EU szabja a lehető legkisebbre a közös projektek kötelezően hazai finanszírozású hányadát. (MTI)
