Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a napokban bejelentette, hogy magánvagyonából egymilliárd forintot áldoz egy olyan alapítvány létrehozására, amely hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeket támogat. Az ország egyik leggazdagabb embere hosszú távra tervez: nyilatkozata szerint azt szeretné, ha az alapítvány "nem évtizedekig, hanem évszázadokig fennmaradna". Az alapítvány negyven gyereket kíván segíteni az általános iskolától az egyetem elvégzéséig. A támogatásból a közvetlen környezet, a család és az iskola is részesül.

Somody Imre volt az első, aki 1998-ban 250 ezer dollárt tett be a Bolyai Alapítványba, két évvel ezelőtt a gazdasági elit egy másik prominense tett felajánlást: Demján Sándor, a Trigánit Rt. elnöke kulturális és tudományos díjat alapított Prima Primissima néven. Demján egyik célja éppen az volt, hogy a többi hazai vállalkozót is mecenatúrára ösztökélje.

Török Marianna, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) vezetője kérdésünkre elmondta: ilyen jelentős összegű felajánlással Magyarországon ritkán találkozni ugyan, de az már régóta nem számít kivételesnek, hogy a sikeres üzletemberek vagyonuk egy részét jótékony célra költik. Példaként említette, hogy a Rubik-kocka feltalálójaként közismertté vált Rubik Ernő egyike volt az elsőknek, akik még a rendszerváltás előtt alapítványt hoztak létre. Rubik alapítványa, amely a műszaki értelmiség segítésére jött létre, máig működik. A legtöbben - tette hozzá Török Marianna - szociális és egészségügyi célokat támogatnak, más adományozók inkább a művészetek iránt érdeklődnek. Közéjük tartozik a kortárs képzőművészet mecénása, Kovács Gábor.

A példák hosszan sorolhatók, ám azt egyelőre túlzás lenne állítani, hogy a gazdaságilag sikeres emberek körében ma már általános normának számítana a jótékonykodás - jelentette ki a NIOK vezetője. A nyugati gyakorlattól eltérően a sikeres magyar üzletemberekre nem jellemző, hogy feltétlenül saját népszerűségük növelésére használnák fel az adakozást. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, ezek az emberek mindenekelőtt tényleg segíteni szeretnének másokon - hangsúlyozta Török Marianna. Szerinte az a feltételezés sem felel meg a valóságnak, hogy a gazdasági elit szereplői között egyfajta "adakozási verseny" indult volna el, de az igaz, hogy a jótékonykodás kezd presztízskérdéssé válni.

Török Marianna összességében mindenképpen kedvező fejleménynek tartja, hogy gazdasági vezetők az adakozásban is igyekeznek élen járni. Annak is fontos üzenete van - mondta -, hogy Csányi Sándor más üzletembereket is bevont az általa kezdeményezett alapítvány létrehozásába. (A hírek szerint Karsai Béla, a Karsai Holding tulajdonosa százmillió forintot, Ádámossy György vállalkozó tízmilliót tett hozzá az alapítványhoz.) Török Marianna szerint mindez annak a jele, hogy a verseny csak a gazdasági életben indokolt, amikor jótékonykodásról van szó, akkor az üzletemberek partnerként tekintenek egymásra.