"Miközben az EU további bővítése kapcsán hangzatos viták folynak az Európát Ázsiától elválasztó földrajzi, politikai és kulturális határokról, 'Eurábia' kísértete járja be kontinensünket" - írja Csizmadia Daniella az Élet és Irodalomban.

"Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok - így Magyarország - médiájának nagy része továbbra is mintha külügynek tekintené az Európai Unió belső problémáit. Súlyukhoz viszonyítva ugyanis igen keveset lehet olvasni vagy hallani róluk a hazai médiában, így nem is kerülnek be az emberek hétköznapi gondolkodásába" - állapítja meg az ÉS cikkének szerzője, aki az Amnesty International Magyarország ügyintéző testületének tagja volt 1999 és 2002 közöt, jelenleg a Európai Értékekért Alapítvány alelnöke.

"Mi történik eközben Nyugat-Európában? Bernard Lewis angol történész, korunk talán legtekintélyesebb orientalistája - akinek az iszlámról mint fényes múlt után a 'gyűlölet, dac, harag, önsajnálat, szegénység és elnyomás örvényébe' hanyatló civilizációjáról alkotott felfogása óriási hatással van a nyugati közvéleményre - a német Die Welt című lapnak kijelenti: Európa a század végére muzulmán lesz."

Csizmadia Daniella cikkében sorra veszi Svédország, Spanyolország, Dánia, Franciaország és az Egyesült Királyság "iszlám zónáit", így jut el Hollandiáig. Ismerteti Theo van Gogh és Hirsi Ali esetét. Majd Norvégia felé halad tovább.

"Hogyan reagálnak a kialakult helyzetre Európa országai? - kérdezi Csizmadia. - Általánosságban megállapítható, hogy mindegyik nyugat-európai ország a korábbiakhoz képest szigorúbban lép fel; még a második világháború vége óta lelkifurdalástól gyötört Németország is."

S a tanulság? "'Nyugatiságunk' közös hivatkozási pontjai az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a közösségi vívmányok vagy a demokrácia értékei lehetnek. Csakhogy a jogok és szabadságok világában az iszlám nyugat-európai jelenlétének eredményeképpen sokasodnak a vallásszabadság, a tolerancia, a szabad véleménynyilvánítás és vallásgyakorlás körüli ellentmondások. A vallás erősödő befolyásának hatására az európai demokráciák pluralizmusa új kihívások elé néz - vonja le a következtetést az ÉS cikkírója. - Legnagyobb feladata az lesz, hogy kritikusan felülvizsgálja jelen helyzetét, megteremtse a tolerancia és a kulturális különbségek közti egyensúlyviszonyt, új kereteket és határokat szabjon önmagának."

Mecset Berlinben