A dinnyeszezon közeledtével egymás után jelennek meg a zöldség- és gyümölcsárusok a forgalmas főutak mentén. A szükség szerint a legősibb mesterséget űzőkkel is békésen megférő utánfutós árusok döntő hányada engedély nélkül üzletel. Az igazán a nagyvárosok, üdülőövezetek szomszédságában népszerű (kistermelőkből, élelmes seftelőkből verbuválódó) alkalmi kereskedők az önkormányzati területeket éppen úgy válogatás és kérdezősködés nélkül, már-már szokásjog alapján foglalják el, mint az utak mellett fekvő magánbirtokokat vagy akár az útpadkát. Az engedéllyel rendelkező zöldségesek üzletét rontó, gyakran a közlekedés biztonságát is veszélyeztető árusok eltávolítására elvileg megvannak a lehetőségek. Az ehhez szükséges hatósági eljárás azonban gyakran olyan lassú, hogy mire egy határozat megszületik, a dinnyeárusok már karácsonyfát árulnak.

Nem kaphat területhasználati engedélyt egyetlen olyan kereskedő sem, akinek kitelepülése a közutak mellé veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát - jelentette ki lapunknak Thomka Péter. A Pest Megyei Állami Közútkezelő (Pemák) Kht. osztályvezetője szerint átmeneti, időszakos árusítóhely létesítésére kizárólag azok a területek lehetnek alkalmasak, ahol az autósok biztonságosan meg tudnak állni, és a járművek parkolása is a forgalom zavarása nélkül megoldható. Emellett egy-egy területhasználati engedély kiadása előtt a közútkezelők mérlegelik azt is, milyen hatással lesz az alkalmi árusítóhely megnyitása miatt kialakuló forgalom a környezetre.

A tapasztalatok szerint a zöldségesek, dinnyeárusok kitelepülése számára a legalkalmasabbak a közutak kiépített parkolói lennének. A kereskedők számára talán legvonzóbb útpadka zöldségesstanddá alakítása ezzel szemben (elvileg) szóba sem jöhet. A szabályos engedélyek megszerzésére törekvő kereskedők a megfelelőnek számító helyekre, írásos kérelmük benyújtása után, harminc napon belül kaphatják meg a közútkezelői engedélyeket. A kérelmezőknek azonban ehhez pontosan meg kell határozniuk, hogy hol, mikor, milyen célból és mekkora területet szeretnének elfoglalni a közutak mellett. Ráadásul a kereskedők által kiszemelt területeket helyszíni szemlén ellenőrző szakhatóságok hozzájárulásaikat nem adják ingyen. A díjak pedig meglehetősen változatosak. Egyes helyekért akár néhány ezer, egy-egy nagyobb, összefüggő terület használati engedélyéért viszont a kereskedőknek akár havi több tízezer forintot is le kell tenniük.

Az ellenőrzések tanúsága szerint a portékájukat a forgalmas főutak mellett kínálgató alkalmi árusok többsége nem sokat ad a hivatalos engedélyek megszerzésére. A jobbik eset, amikor egy kereskedő az önkormányzatok hozzájárulását megszerzi, a közútkezelőket viszont meg sem keresi. A legtöbben azonban egyáltalán nem fáradnak azzal, hogy hivatalos papírok után járkáljanak. Holott az érvényes területhasználati engedély nélkül tevékenykedő árusokat az útellenőrök rövid idő alatt megtalálják. Hivatalos fellépésük, a szabálytalanul dolgozó árusok pakolásra és távozásra bírása azonban gyakran ellenállásba ütközik.

A dörzsöltebb dinnyeárusok azzal érvelnek, hogy az áru éppen úgy nem az övék, mint az annak szállítására használt jármű. Ez utóbbihoz még a kulcs sincs náluk. Így távozni biztosan nem tudnak. Egy másik iskola követői - a hivatalos eljárást elkerülendő - meghunyászkodva pakolnak, és szó nélkül odébbállnak utánfutójukkal. Általában vagy száz méterrel. Az igazi kemény dinnyés mag viszont a megalkuvókkal ellentétben nem szívesen enged. Ha kell, még a verést is beígérik a közútkezelő munkatársainak.

A helyszínen eredménytelenül fellépő útellenőröknek ilyenkor marad a hivatalos eljárás. A közútkezelők egy része az ilyen esetekben a megyei közlekedési felügyelethez fordul. Ez azonban nem mindig vezet eredményre, mert a helyszíni szemlére kiszálló ellenőrök gyakran már csak hűlt helyét találják az engedély nélküli területfoglalóknak. Ha mégis sikerül azonosítani az illegálisan tevékenykedő kereskedőt, a szakhatóságok az adott terület használatát lehetővé tevő engedély díjának legfeljebb tízszeresét szabhatják ki bírság gyanánt. Igaz, az erről szóló határozatok megszületéséig a dinnyeszezon bőven véget ér.

A közútkezelők az engedély nélküli területfoglalókkal szemben számíthatnak a rendőrség segítségére is - tájékoztatta lapunkat Pausz Ferenc alezredes. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) osztályvezetője arról beszélt: a rendőrség a közlekedést zavaró, akadályozó helyen települő árusokat hivatalból felszólítja a távozásra. A közútkezelők kérésére pedig az engedély nélkül tevékenykedő árusokkal szemben is fellép.

Aki biztosra megy, papírt szerez, de az illegális árus sem sokat kockáztat