Sok reformterv között elveszhet az ENSZ
Sok reform van az asztalon. A szélesen értelmezett megújulással összefüggésben a Biztonsági Tanács reformját is meg kell vizsgálni - ennyivel kellett beérnie Washingtonban a BT-bővítés amerikai támogatását kérő Joschka Fischer német külügyminiszternek. Condoleezza Rice a bennfentesek szerint sietett megnyugtatni Berlint, hogy nem kifejezetten a német BT-tagságot ellenzi, inkább a testület 15-ről 25 tagúra bővülése aggasztja. A németek jó képet vágnak az udvariasan csomagolt visszautasításhoz, ám a háttérben újra lángolnak az iraki háború miatti érzelmek. A The New York Times által idézett európai diplomaták szerint a "nein" a választások előtt álló Gerhard Schröder kancellárnak szól, és meg fogja nehezíteni az együttműködést például az iráni atomprogram korlátozásáról folytatott tárgyalásokon.
Az amerikai-német találkozó napján új javaslattal állt elő az állandó BT-tagságért lobbizó csoport. Németország, India, Japán és Brazília hajlandó 15 évre elnapolni a vétójogra vonatkozó igényét. Szerintük tíz új - hat állandó és négy nem állandó - taggal kellene kibővíteni a BT-t: magukon kívül még két afrikai államot (Nigéria, Dél-Afrika és Egyiptom a három pályázó) ajánlanak az állandó tagságra.
Az Egyesült Államok eddig egyedül Japánt biztosította támogatásáról - Peking viszont éppen ezt a lehetőséget zárta ki. Olaszország, Mexikó, Algéria, Kanada, Pakisztán, Dél-Korea, Argentína, Costa Rica, Kolumbia, Kenya, Spanyolország, Törökország és mások viszont - miután maguk nem tudnak állandó tagságot szerezni - tíz nem állandó taggal bővítenék a testületet.
A 191 tagállamból 128-nak, kétharmados többségnek kell megszavaznia a tervet. Az öt állandó tag szeretné elkerülni a vétó alkalmazását, és inkább a háttérben dolgozik érdekeinek érvényesítéséért. A kvartett becslések szerint most mintegy száz szavazatra számíthat. Japán ellen a délkelet-ázsiai, India ellen az iszlám országok szervezkednek. A Németországgal szembeni amerikai ellenállás pedig arra ösztönözheti a másik három államot, hogy különváljon a "kudarcra ítélt" Berlintől, elvégre New Yorkban nehéz Washingtonnal szemben politizálni. A helyzet a német választások után változhat, ám az idő sürget: ha szeptemberben napirendre akarják tűzni a reformot, már júliusra ki kellene dolgozni a részletes tervezetet. Erre azonban gyakorlatilag nincs esély.
Az amerikai kormány már Rice nyilatkozata előtt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ENSZ reformjából nem a BT bővítése - azaz a világszervezet reprezentatívabbá tétele -, hanem saját befolyásának növelése érdekli.
Az utóbbit szolgálja a kétségkívül túlduzzasztott ENSZ-bürokrácia folyamatos bírálata, illetve az állandó botrány- és vizsgálatdömping. A képviselőház külügyi bizottsága szintén szerdán olyan javaslatot fogadott el, amelynek értelmében az ENSZ két évet kapna a 39 ultimátumszerű költségvetési, ellenőrzési és etikai feltétel teljesítésére, utána automatikusan visszatartanák az amerikai tagdíj felét.
Az USA fedezi a kétmilliárdos ENSZ-költségvetés 22 százalékát. A bizottság rangidős demokrata párti tagja, Tom Lantos szerint a külügyi tárca ellenzi a megoldást, mert a nyilvánvalóan teljesíthetetlen cél miatt az USA megint elmarad a világszervezetnek járó díjakkal, ami csökkenteni fogja befolyását. Barbara Lee demokrata képviselő szerint kérdés, hogy a követelés az igazi reformot, vagy éppen az ENSZ leépítését és az USA kilépését készíti elő. Az amerikai jobboldalon egyes szervezetek eleve az ENSZ Amerikából való eltávolítását szorgalmazzák.
