Rasmussen, aki villámlátogatást tett Blair Downing Street-i hivatalában, a megbeszélés után a BBC-nek azt mondta: Dánia is népszavazást tervez őszre az uniós alkotmányról, de ennek sorsa attól függ, hogy az EU jövő heti csúcstalálkozója milyen döntés születik az alkotmányos szerződésről.

A brit kormány, amely az eredeti tervek szerint jövő tavasszal tartana referendumot a kibővített unió működőképességének fenntartására kidolgozott szerződésről, már a héten bejelentette, hogy az elutasító francia és holland népszavazás után leveszi a napirendről a brit referendum törvényi előkészítését.

Tony Blair a dán kormányfővel tartott eszmecsere után éles hangon utasította vissza Jacques Chirac francia elnök azon csütörtöki felvetését, hogy Nagy-Britanniának "szolidaritási gesztusként" le kellene mondania a több húsz éve neki járó uniós visszatérítésről.

Blair kijelentette: Nagy-Britannia még a jelenleg évi 3,16 milliárd fontos visszatérítéssel együtt is a francia befizetés 2,5-szeresét teljesíti az uniós kasszába, a visszatérítés nélkül pedig a 15-szörösét teljesítené. "Ez a mi gesztusunk" - mondta a kormányfő.

A brit visszatérítést még Margaret Thatcher volt konzervatív kormányfő harcolta ki 1984-ben - szállóigévé vált korabeli mondása szerint "kérem vissza a pénzemet!" -, arra hivatkozva, hogy méltánytalan Nagy-Britanniával kifizettetni a brit gazdálkodóknál sokkal jobb adottságok közepette termelő francia farmerek támogatását.

A brit visszatérítést az utóbbi időben sok támadás éri; legutóbb José Manuel Durao Barroso EU-bizottsági elnök jelentette ki minapi londoni előadásában, hogy Nagy-Britannia ma már sokkal gazdagabb ország, mint húsz éve volt, és így nincs szüksége erre a pénzre, amit a szegényebb új tagállamok támogatására lehetne fordítani.

A brit kormány e véleményekre reagálva már jelezte, hogy megvétóz minden olyan kísérletet, amely a visszatérítés megszüntetésére irányul.

(MTI)