A Központi Statisztikai Hivatal tegnap publikálta a részletes GDP-adatot, amelyből kiderül, hogy a korábban jelzett első negyedévi 2,9 (munkanappal korrigálva 3,5) százalékos ütemet alapjában az export és beruházások, illetve a szolgáltató ágazatok táplálták. - Minthogy a magyar gazdaság erőteljesebben integrálódott az Európai Unióba, illetve kapcsolódik a német gazdasághoz, mint a cseh vagy a szlovák, a nemzetközi konjunktúra lassulása is jobban hat rá - véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, aki úgy látja, hogy a növekedési ütem kissé lanyhul, miközben az egyensúly kismértékben javul. Szerinte súlyos hiba lenne ismét felpörgetni a belső fogyasztást a növekedés serkentésére.

A magyar adatot örvendetesnek nevezte Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, aki szerint kedvező, hogy öt év után újra a szolgáltatási ágazat húzza a fejlődést. - A termékek és a szolgáltatások exportja dinamikusan nőtt az első negyedévben - mondta, és hozzátette: reálisnak tartja a tárca prognózisát az idei 3,5-4 százalék közötti GDP-növekedésre. A lapunknak nyilatkozó kutatók ugyanakkor úgy vélték, hogy a tegnap közzétett cseh és szlovák adat a 2,9 százalékos első negyedévi magyar GDP-ütemmel vethető össze, bár a statisztikai összehasonlítás nehézségekbe ütközik a tavalyi szökőévhatást kimutató KSH-módszertan miatt. De így is minden jel arra utal, hogy Magyarországon erőteljesebben lassult a növekedés, mint Csehországban és Szlovákiában. - Ez a jelenség arra is fényt vet, hogy elválnak egymástól a térség országainak növekedési pályái - mondja Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa. Petschnig Mária Zita szerint sem meglepő a jó szlovák adat, szerinte északi szomszédunk jelenlegi növekedési szakasza a kilencvenes évek második felének magyar fejlődéséhez hasonlítható. Bartha Attila úgy véli: Csehországban és Szlovákiában mostanra értek be igazán a versenyképességet javító intézkedések. Az adatok azt jelzik, hogy ezek a gazdaságok nem veszítenek annyit lendületükből, mint ahogy azt a korábbi egyéb számok sejteni engedték.

A visegrádi országok közül Szlovákia növekedett a leggyorsabban az első negyedévben, 5,1 százalékkal, bár a tavalyi utolsó negyedben 5,8 százalékkal bővült a GDP. Tavaly az egész évben 5,5 százalékkal nőtt a szlovák hazai össztermék. A szlovák statisztikai hivatal idén egész évre 5,3 százalékot vár, a pénzügyminisztérium pedig 4,9 százalékot. Ám az is látható, hogy a megugrott bérek nyomán főleg a lakossági fogyasztás, illetve a beruházások húzták fel a GDP-t. Az export és az import növekedési üteme is lassult, a munkanélküliség átlagosan 17,5 százalékot tett ki, s ez az egyik legrosszabb arány Kelet-Európában.

A cseh gazdaság 4,4 százalékkal bővült az első negyedévben a tavalyi első negyedhez képest, s a kormány előrejelzése szerint az egész évi növekedés is meghaladja majd a négy százalékot. A tavalyi utolsó negyedben 4,6 százalékos, a tavalyi első negyedben 4,1 százalékos GDP-növekedést mértek. A növekedést elsősorban a kiviteli többlet és a csökkenő ütemben gyarapodó beruházások táplálják, és kevésbé a fogyasztás.

Lengyelországban már korábban bejelentették, hogy a gazdaság az első negyedben 2,1 százalékkal bővült, a lendületes tavalyi 5,4 százalékos növekedés után.