Vékony festékkel fehérít a kormány
Hat paragrafusban tervezi szigorítani az építkezések ellenőrzését a kormány - legalábbis ekkora az építőipari ellenőrzésekről szóló, a múlt héten a parlamentnek benyújtott törvény. Ám ebből is egy paragrafust a közbeszerzési jogszabály módosítása tesz ki, egyet pedig a hatályba léptető rendelkezés. A beharangozott szigorról tehát négy paragrafus szól - igaz, ehhez még társul a más jogszabályokban megjelenő keményítés: az adóhivatal munkáját meghatározó (szintén múlt héten az Országgyűlés elé tárt) törvénytervezetben is van egy pont, amely csatlakozik a módosításokhoz.
A száz lépés elsőinek egyike volt az építőipar kifehérítésének szándéka - a kormányfő maga a programot indító beszédében ezt nem említette, ám a Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalását követően kiadott háttéranyagban már az ötödik helyen szerepelnek az építőipari feketemunkát visszaszorító speciális szabályok. A tervek azóta se változtak. A kormány a feketemunka visszaszorítását úgy képzeli el, hogy előírja: az építési engedélyekhez a nagyobb beruházások esetén előzetes költségtervet is kelljen készíteni. Ezt ugyanakkor - mint a mostani jogszabálytervezetekből kiderül - senki sem ellenőrizné. És mivel az egyébként nem ellenőrzött előírást elegendő az építőiparról szóló rendeletekben megejteni, a törvény tervezetében nyoma sincs az intézkedésnek.
A törvényi szintre emelt nagyobb szigort az jelentené, hogy nagyberuházások esetén be kellene jelenteni az alvállalkozókat és a műszaki vezetőt is. Arról azonban a jogszabály nem szól, hogy mi minősül nagyberuházásnak - az értékhatárt "külön jogszabály", vagyis egy rendelet határozza majd meg. Az eredeti tervekben a 30 milliónál nagyobb költségvetésű épületek szerepeltek, mint nagyberuházások. Igaz, korábban volt szó arról is, hogy a 10-30 millió forint értékű családiház-építéseknél is ugyanilyen előírások lesznek. Igaz, akkor még az építési engedélyek kiadásának lett volna ez a feltétele, most pedig - mint a törvény tervezetéből kiderül - ez az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének lenne a követelménye. Mivel ilyen tevékenység csak a nagyberuházásoknál szokásos, a családi házak építői bizton megúsznák a műszaki ellenőriztetést.
Eddig mindenesetre az építésügyi nyilvántartásokban az építtető neve, címe és személyi igazolványának száma szerepelt. A cégeknél az adószámot se kellett feltüntetni. Mostantól a nagyberuházásoknál a kivitelezés megkezdésekor külön be kell majd jelenteni az önkormányzatnak, hogy hol, ki (melyik cég, milyen alvállalkozó) épít. Ráadásul itt a név és a cím mellett az adóazonosítót kell megadnia az építtetőnek is. A közreműködők esetén a vállalkozók neve, címe és adószáma mellett még csatolni kell majd a cégbejegyzést vagy a vállalkozói engedélyt is, hogy igazolják: a megbízottak jogosultak építkezésen tevékenykedni. És persze ugyanezekre az igazolásokra szükség lesz a műszaki ellenőr esetében is, akinek a nevét és adatait szintén be kell majd jelenteni.
A szigor ez után következik: az adatokat a Munkaügyi Főfelügyelőség felhasználhatja majd - ha kéri. Ez segítheti a helyszíni ellenőrzéseket, hiszen a be nem jelentett alvállalkozó gyanús lehet. Ám az adóhatóság a bejelentést követően hivatalból meg is kapja az építtető és a vállalkozók, alvállalkozók nevét, címét és adószámát is. Az adóhivatal ebből ki tudja választani, hogy kit érdemes ellenőrizni, illetve össze tudja majd vetni az egyes cégek bejelentett forgalmát az általuk elvégzett munka becsülhető mennyiségével. Nagy eltérés esetén mehetnek ellenőrizni - ha tudnak. Az adóhatóságnak ugyanis eddig is meglehetősen szűkös volt a helyszíni ellenőrzési kapacitása, ezért koncentráltak inkább a nagyobb ügyekre. Más kérdés: a törvény tervezete egyelőre nem tartalmaz semmilyen szankciót arra az esetre, ha valaki "elfelejtené" bejelenteni a kivitelezés megkezdését. Ez pedig kibúvót rejt magában.
Számos módosítás ugyanakkor kimaradt a fehérítési jogszabályokból. A közbeszerzési törvényből persze kizárják majd azokat a cégeket, amelyek öt éven belül elbuktak egy munkaügyi ellenőrzésen, az építési munkák esetén pedig - a többi pályázatnál már eddig is létező szabályhoz hasonlóan - előírják a munkákból 10 százaléknál nagyobb mértékben részesedő alvállalkozók megnevezését.
Várat magára annak a bértarifarendszernek a kidolgozása, amelynek bevezetéséről a kormány megállapodott az érdekképviseletekkel. Igaz, előbb a munkáltatóknak és az ágazati szakszervezeteknek kellene kidolgozniuk a - szabályokat követő, különböző méretű cégek bérezési rendszerét áttekintve - szakmákra és munkakörökre lebontott minimumbértáblát. Ezt aztán a kormány kötelezővé tenné - és így vennék elejét a feketefoglalkoztatásnak. A bértarifarendszert az optimista becslés szerint az ősszel be is lehetne már vezetni.
Az adómódosítások között most már nem esik szó a kötelező munkabérarány előírásáról. Korábban a kormány tervezte, hogy bevezeti: az adóhatóság ellenőrizze azokat a cégeket, amelyek az ágazatban szokásosnál kevesebbet fizetnek ki munkabérre - vagyis vélhetően feketén vagy szürkén foglalkoztatnak. Az előírásból annyi maradt, hogy a túl alacsony jövedelmezőséget elérő - vagyis kis nyereséget kimutató - cégek számíthatnak ellenőrzésre.
