Vegyszerbomba hatástalanítás alatt
- Öt éve vásároltam meg ezt a telephelyet. Három istálló áll itt. A szerződés aláírása előtt csak az egyiket néztem meg, az eladó is megerősítette, hogy semmi különbség nincs köztük. Az épületek között nem is volt, de belül annál inkább: kettő teljesen üres, a harmadik viszont tele van vegyszeres hordókkal. Az ártalmatlanításuk többe kerülne, mint amit az egész ingatlanért fizettem - meséli egy névtelenséget kérő, kelet-pest-megyei mezőgazdasági vállalkozó, hogyan vált akaratán kívül veszélyeshulladék-tulajdonossá. Kovács Tibor, a témára szakosodott Bakonyalja Környezetvédő Egyesület szakértője megerősíti: amit hallottunk, az az egyik tipikus módja a lejárt szavatosságú növényvédő szerek "megöröklésének".
- Mielőtt valaki megvesz egy mezőgazdasági ingatlant, érdemes meggyőződnie róla, hogy nem tartoznak-e eldugott vagy egyszerűen csak ottfelejtett mérgek az áruhoz. Ezt sokan elmulasztják, és utólag már késő a bánat: a szerződéskötés után tulajdonosnak számítanak, s hosszas jogi procedúrával szabadulhatnak meg a nem kívánt hozománytól - szögezi le a civil szakember. Egyúttal megemlíti a másik szokásos öröklésmenetet is. -A rendszerváltás előtti téeszek nagy része több településhez tartozott. Az egyik faluban volt az állattartó részleg, a másikban a növényvédelmi telephely, a harmadikban a gépállomás. Amikor szétváltak, általában ki-ki megkapta a nála lévő épületeket, azok tartalmával együtt. Akinek a növényvédelmi ágazat jutott, az jellemzően rosszul járt: kapott egy drágán eltakarítható vegyszerlerakatot.
A vegyszertömeg a vonatkozó korábbi jogszabályok szerint az egykori vásárló tulajdonát képezik. Arról viszont nem rendelkezett a jogalkotó, hogy mi a teendő, ha a vevő már nem létezik, vagy nem lelhető fel. 2002-ben született egy új kormányrendelet a növényvédőszer-felhasználás hulladékairól, ez azonban kizárólag a csomagolóanyagokkal foglalkozik. Lantos Péter, a göngyölegek begyűjtését és feldolgozását végző Cseber Kht. vezetője szerint a rendelet hatályba lépésekor készült egy felmérés a régi, már használhatatlan vegyszerekről, e szerint a korábbi időkből mintegy 600 tonna szennyezett csomagolóanyag, és 300 tonna lejárt növényvédő szer, azaz összesen 900 tonnányi veszélyes hulladék lehet az országban. Nagyjából ugyanekkora, tehát 900-1000 tonnányi mennyiségről tud a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) tagszervezeteként dolgozó Bakonyalja egyesület is. Utóbbi 1997 óta mérte fel az elfekvő készleteket.
Hogy mi lesz a többé-kevésbé ismert mennyiségű anyaggal, az egyelőre megválaszol(hat)atlan kérdés. Az említett kormányrendelet alapján 2003 januárjától a gyártók kötelesek visszavenni a vegyszerek csomagolóanyagait. A begyűjtést és az égetéses ártalmatlanítást a Cseber finanszírozza a rendszerhez csatlakozott cégek befizetéseiből. Mint Lantos Péter megjegyezte, a díjat olyan magasan állapították meg, hogy a régebben keletkezett csomagolások feldolgozására is fedezetet nyújtson. Ez azonban valóban csak a göngyölegek sorsának rendezésére alkalmas, a régi vegyszerek "nem férnek bele" a rendszerbe. Információink szerint a környezetvédelmi tárca megrendelésére készült egy tanulmány a lehetséges megoldásokról. A Cseber ebben azt ajánlja, hogy válasszanak ki néhány megyét, ott egy átmeneti amnesztia, majd a szigorú ellenőrzés és büntetés "beígérésével" mérjék fel a készleteket, és állami pénzből végezzék el az ártalmatlanítást. Így kiderülne, hogy mennyire valósak az eddigi becslések, és mibe kerül a mentesítés. A kormány egyelőre vizsgálja a javaslatot, amelynek leggyengébb pontja, hogy honnan teremtsék elő a munkához szükségesnek gondolt 200-250 millió forintot.
Kórforrások
2006-tól megváltozik az EU vegyszerszabályozása. A készülő új jogszabály, a legtöbb vegyi anyag használatát előzetes környezeti és egészségügyi hatásvizsgálathoz, illetve regisztrációhoz köti. A jelenleg használt több mint 100 ezer vegyi anyag közül csak alig több mint 3000-nek a hatásáról rendelkezünk adatokkal, a többi gyakorlatilag ismeretlen, s ennek is tulajdonítják bizonyos betegségek gyakoribbá válását, illetve a termékenység csökkenését Európában. Az új jogszabály alkalmazása 12-15 milliárd euróba kerül a vegyipar számára (a magyar költségeket 150 milliárd forintra becsülik), a nyereség oldalon ugyanakkor 50 milliárd euró - főként egészségügyi megtakarítás és négyezer emberélet szerepel.
