Minden harmadik erdélyi magyar igényelte a magyarigazolványt. Az átvett kérelmek 99 százaléka Budapesten pozitív elbírálásban részesült, s a kérvények 95 százaléka esetében az igazolvány ma már a kedvezményezettek tulajdonában van. Ugyanebben az időszakban 39 167 személy folyamodott Erdélyben ezekhez az irodákhoz diákigazolványért, 8259 személy pedagógusigazolványért és 586 személy oktatói kártyáért.

Az utóbbi hónapokban egyre kevesebben fordultak a státusirodákhoz. A hivatal már az idén márciusban jelezte, hogy a benyújtott kérvények száma "csökkenő tendenciát mutat". A státusirodák idei működése szempontjából sokatmondóak a március 11.-május 27. közötti időszakra vonatkozó adatok. Ebben a periódusban a 40 alkalmazottat foglalkoztató 21 erdélyi státusiroda összesen 2284 magyarigazolvány, 247 diákigazolvány, 269 pedagógusigazolvány és 23 oktatói kártya iránti kérelmet vett át és továbbított a magyar hatóságoknak. Ha az említett időszakra eső mintegy 55 munkanappal számolunk, ez azt jelenti, hogy egy alkalmazott átlagosan naponta alig valamivel több mint egy kérelmet vett át és továbbított Budapestre.

Határon Túli Magyarok Hivatalának sajtófőnöke Iván Károly lapunknak elmondta: nincs ok arra következtetni, hogy a státusirodák befejezték volna feladatukat - az érdeklődés hullámzása természetes, és aktuálpolitikai hangulatok is befolyásolhatják. Székely István a Kedvezménytörvény Központi Tájékoztatási Iroda vezetője közölte: az új magyarigazolványok iránti igénylések száma heti 200-300. Mint Székely tájékoztatott a magyarigazolványok iránti igény csökkenő tendenciát mutat, amellyel előre számoltak és a 2005-ös költségvetést is ennek megfelelően alakították ki. Az év elején a munkatársak közel egyharmadát kellett elküldeni. Az irodák többfunkciósak, hiszen az évente megújítandó járulékos igazolványokkal, a meglévő magyarigazolványok karbantartásával, és az oktatási, nevelési pályázatokkal kapcsolatos feladatok bőven adnak munkát a státusirodáknak. Ahogy Székely István elmondta: épp ezért a magyarigazolványok iránti kérelmek számából nem lehet az irodák szerepének csökkenésére következtetni.

Törvénytelen a verespataki bányacég?

A román legfelső bíróság mellett működő legfőbb ügyészség vizsgálatot indított a dévai Minvest bányavállalat három vezetője ellen, akikkel szemben az a gyanú merült fel, hogy a Minvest román állami vállalat és a kanadai Gabriel Resources (GR) nevű cég által 20-80 százalékos részesedéssel létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) alapításakor a román állam érdekeit sértő megállapodásokat kötöttek. A három személy egyike, Nicolae Stanca, a Minvest volt igazgatója, később Hunyad megye prefektusi tisztségét is betöltötte. Az ügyészek kilátásba helyezték, hogy vád alá helyezik Frank Timis romániai származású üzletembert, aki a GR és az RMGC alapítója és hosszú időn keresztül vezetője volt. Timis ellen az elmúlt napokban Nagy-Britanniában is vizsgálat indult egy görögországi olajvállalat kapcsán, amelynek lóvátett részvényesei - miután kiderült, hogy a mesés lelőhelyekről Timis által korábban bejelentett hírek hamisak - hatalmas pénzeket veszítettek. (T. Sz. Z.)