Szigorú bíró

Sólyom László konzervatívnak számít, a szigorú értékek hívének - írta szerdai portréjában a liberális müncheni Süddeutsche Zeitung a kedden megválasztott új magyar államfőről. Katolikusként inkább a nagy haladó bölcsekhez, Teilhard de Chardinhez és Karl Rahnerhez igazodik, semmint a kúriához. Kitartott amellett, hogy a kommunista pártállam bukása után ne a bosszú, hanem a jogállamiság legyen a vezérlő elv. "A rendszerváltást követő első okos és népszerű elnök, Göncz Árpád, majd a halovány jogtudós, Mádl Ferenc után egy szigorú, mind a formát, mind a tartalmat tekintve csaknem porosz jogőr kerül az állam élére" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A lap feleleveníti azt az esetet, hogy amikor az alkotmánybírók talárját kellett megvarratni, két hely jöhetett számításba: a püspöki varróműhely vagy egy színház. Sólyom László, az alkotmánybíróság elnöke az előbbit választotta, s a Süddeutsche Zeitung szerint nem egészen alaptalanul vélték úgy, hogy ez az ember az elvi hűséget előnyben részesíti a pózokkal szemben.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung egyebek közt azt állapítja meg az új államfőről, hogy évtizedek óta az ország tudományos elitjéhez tartozik. A kommunista időkben a polgári jognak a politikától kissé távol eső területét művelte, s a gazdasági elit azon részének lett jószerivel a legismertebb tanítómestere, amely súlyt helyezett a megalapozott jogi képzettségre.

Mint a frankfurti lap megállapítja, Sólyom hosszú ideig volt Németországban a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa, Az alkotmányjogászoknak ahhoz a nemzetközi köréhez tartozik, akik az alkotmánybíróság német gondolatát az 1989-1990-es nagy fordulat után Közép- és Kelet-Európa oly sok országában meghonosították. Abból az időből származnak kollegiális, gyakran baráti kapcsolatai a német alkotmányjogászokkal, élükön Roman Herzog volt államfővel, a német alkotmánybíróság volt elnökével. Sólyom már "német" előképzettséggel lett a kommunistaellenes ellenzék legbefolyásosabb jogi tanácsadója a budapesti kerekasztal-tárgyalásokon, amelyeken szabályozták az átmenetet a népköztársaságból a demokratikusan legitimált köztársaságba - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

"Kudarc Magyarország kormánya számára"

A Kurier című független napilap "Kudarc Magyarország kormánya számára" címmel ismertette Stefan Galoppi írását, aki egyebek közt megállapította, hogy a nagyobbik kormánypárt szavazási vereséget szenvedett a parlamentben, ami nem marad következmények nélkül a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette koalíció számára. A cikkíró úgy látja, hogy a liberális SZDSZ felelős Szili Katalin szocialista jelölt kudarcáért, mert húsz képviselője közül 17 tartózkodott a szavazástól a döntő harmadik fordulóban, így négy szavazat hiányzott a győzelemhez.
A konzervatív Die Presse Szociálliberális bukás a Sólyom-kűrnél című cikkében Peter Bognar tudósító egyebek között kiemelte, hogy a nemzetközileg elismert jogtudós, Sólyom államfővé választása rossz fényt vet a baloldali-liberális kormánytáborra. Az MSZP és koalíciós partnere, a liberális SZDSZ ugyanis tulajdonképpen minden ütőkártyát a kezében tartott ahhoz, hogy megválassza a következő államfőt. Kicsinyes hiúság és rövidlátó választási taktikai motívumok miatt azonban könnyelműen eljátszották ezt az esélyt.

A cikkíró kérdésesnek minősítette, hogy e két párt miként fog majd konstruktívan együtt kormányozni e szégyen után. Kiemelte: elemzők abból indulnak ki, hogy az utóbbi hónapok feszültségei után mélyülni fog a szakadék a szocialisták és a liberálisok között, s többé már nem lehet kizárni a koalíció szétesését sem "az elveszített elnökválasztás" után. A tudósító szerint az elnökválasztásból egyértelműen az Orbán Viktor vezette ellenzéki Fidesz-MPSZ polgári szövetség került ki politikai győztesként, amely szakértők szerint ezzel a győzelemmel most ismét jó kilátást nyert arra, hogy a 2006-os parlamenti választásokat megnyerje.

"Választási krimi"

A liberális Der Standard "Választási krimi a budapesti parlamentben" című cikkében Gregor Mayer tudósító egyebek közt megállapította, hogy a kormánykoalíció vereséget szenvedett. A cikkíró szerint 15 év óta még sohasem volt ennyire drámai elnökválasztás a parlamentben. Taktikai manőverek, intrikák, hűségeskük és mértéktelen vádaskodások előzték meg a döntést. A cikkíró szerint koalíciós válságot okozhat a választási vereség. Egy évvel a parlamenti választások előtt az MSZP nem áll jól a közvélemény-kutatások szerint, és csak erősíti vert helyzetének benyomását, hogy képtelen volt a jelöltjét sikerre vinni.

"Az elnöknek kisujjában vannak a jogkörök"

A Szlovákiában megjelenő központi lapok rendre az első oldalon nyitják a magyarországi elnökválasztásról szóló beszámolóikat és aprólékos részletességgel ismertetik az előzményeket, valamint a háromfordulós választási futam részleteit, összefüggéseit.

Magyarországnak olyan új államfője van, akinél senki sem ismeri jobban az államfői jogköröket - írja szerdán a pozsonyi Pravda. A baloldali lap emlékeztet rá, hogy Magyarország új köztársasági elnöke a kilencvenes években, egy teljes évtizeden át az alkotmánybíróság elnökeként az államfői jogkörök kidolgozója volt. Kiemeli: Sólyom következetesen szorgalmazta a kommunizmus áldozatainak kártalanítását és ellenezte a halálbüntetést. Eszménye a keveset szóló, senkinek nem hódoló és senkit sem hódoltató államfő lesz, aki akkor kíván belépni a folyamatokba, ha már komoly a baj, és ezt az alkotmányos rend helyreállítása érdekében teszi.

A lap idézi az új államfő egyik megválasztása előtt elhangzott televíziós nyilatkozatát, miszerint: "Ha győzök, az a civil társadalom győzelme lesz, nem pedig valamelyik párt legyőzése."
Sólyom László "a nemzetközi politika színterén ugyan újonc lesz, de akik ismerik, azok hiszik, hogy ott is gyorsan tájékozódni tud majd, ráadásul nyelvileg kitűnően felkészült: német, angol nyelven publikál és folyékonyan beszél franciául" - áll a Pravda "Az elnöknek kisujjában vannak a jogkörök" című írásában.

"Következetes és független elnök lesz"

Az új magyar államfő érdemeit emeli ki a liberális SME is. Magyarországi elemzőkre hivatkozva azt írja: következetes és független elnök lesz, akit az alkotmányjog szakmai csúcsán tartanak nyilván, s akit ráadásul "nemesen autonóm és karizmatikus", egyszersmind "rendkívül keményfejű, az álláspontja mellett a végsőkig kitartani kész személyiségnek" ismerhetett meg a közvélemény, még akkor, amikor alkotmánybíróság élén állt.

Orosz lapok a szabad demokratákról

Az orosz kormánylap szerint a magyar (szocialistákkal együtt kormányzó) szabad demokraták gyakorlatilag maguk adták az államfői posztot az ellenzék kezébe. Sólyom László 63 éves jogász csak a szociálliberális koalíción belüli nézeteltérések miatt nyert a magyar parlamentben tartott államfőválasztáson - írta szerdai számában a Rosszijszkaja Gazeta, amely szerint a szabad demokraták "kommunista múltja" miatt tagadták meg támogatásukat a szocialista jelölt Szili Katalin országgyűlési elnöktől.

A Rosszijszkaja Gazeta szerint a szocialista jelölt veresége siralmas következményekkel járhat magára a (szocialista) pártra és konok koalíciós partnerére nézve egyaránt. A szabad demokraták népszerűségi indexe amúgy is alacsony, és a történtek elhalványítják esélyüket a parlamentbe való bejutásra a 2006-os választáson - vélte a lap budapesti tudósítója, Fjodor Lukjanov.

A Vremja Novosztyej árnyaltabban ábrázolta a szabad demokraták álláspontját, miszerint az elnöki posztra olyan ember kell, aki egyetlen pártnak sincs elkötelezve. Ebben az értelemben Sólyom ideális személyiség - vélte a liberális orosz lap, hozzátéve: a volt alkotmánybírósági elnök, aki demokratikus átalakítás egyik úttörője volt, megfogadta, hogy a magyar politikai erők összebékítése érdekében használja fel jogászi tapasztalatát.
(forrás: MTI)