Két év, két távozó elnök Bolíviában
Formailag a politikus helyi idő szerint hétfő este sugárzott televíziós beszédében ezúttal is a bolíviai parlamentre bízta a döntést, hogy elfogadják vagy sem lemondó nyilatkozatát. Ám ezúttal aligha valószínű, hogy folytathatja az egyébként 2007-ig szóló mandátumát.
Mesa azt követően döntött az államfői tisztségből való távozásáról, hogy hétfőn több tízezer - egyes jelentések szerint több mint 80 ezer - tüntető valósággal megbénította a bolíviai főváros, La Paz központját, az 1997 óta külföldi vállalatok kezén lévő bolíviai gázágazat államosítását, illetve az elnök távozását követelve. Mesát hétfő délután ki kellett menteni az elnöki palotából, mert a tüntetők csaknem áttörték az épület köré vont rendőrkordont. Ez volt a legnépesebb tömegmegmozdulás a hetek óta tartó kormányellenes tüntetések során.
Mesa 20 hónapja töltötte be az államfői tisztséget. Nem véletlenül utalt arra, hogy a parlament döntéséig a helyén marad, s nem kívánja elhagyni az országot. Ugyanis elődje, Gonzalo Sanchez de Lozada 2003 októberében kényszerült távozni a hatalomból: az éjszaka leple alatt menekült el, egészen az Egyesült Államokig a már akkor is az energiaágazat miatt tüntető tömegek haragja elől. Annak idején az a terv váltott ki népharagot, hogy vezetéket építsenek Chilén át a tengerig, ahonnan a földgázt az Egyesült Államokba és Mexikóba szállíthatták volna. A terv ellen tiltakozókkal szemben az elnök utasítására keményen felléptek a biztonsági erők. A többhetes munkabeszüntetés, útlezárásokkal súlyosbított zavargások mintegy hatvan halálos áldozatot követeltek.
Bolívia a második legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező ország Dél-Amerikában, a lelőhelyek többségét azonban külföldi vállalatok tárták fel a kilencvenes évek végén. A földgázkincs hasznosítása kettéosztotta a társadalmat. Az ország keleti és déli tartományai, Santa Cruzzal az élen - ahol egyébként a fő lelőhelyek is vannak - érdekeltek a kitermelés fokozásában. Az Andok fennsíkjának szegény indián őslakosai viszont balos politikai befolyás alá kerültek, hónapok óta közülük kerülnek ki a tüntetők La Pazban. Evo Morales, a kokacserje-termelők szakszervezeti hangadója, egyben Bolívia második legerősebb pártjának, a Mozgalom a Szocializmushoz (MAS) vezetője az energiaszektor államosítását tűzte zászlajára. Ugyanakkor a gazdagabb Santa Cruzból autonómiakövetelések fogalmazódtak meg. A törvényhozók La Pazban naponta szembesültek a tüntetésekkel, s végül május derekán törvényt hoztak a külföldi társaságok adójának jelentős emeléséről. Ez a döntés azonban nem elégítette ki Evo Morales táborát, újabb és újabb útakadályokat emeltek, becslések szerint a tüntetések és az ország egy részének megbénítása naponta 20 millió dollárnyi veszteséget okoztak.
A hét végén Carlos Mesa elnök még megpróbált előre menekülni, alkotmányozó nemzetgyűlést tűzött ki őszre. Ezen egyrészt rögzítették volna az indián őslakosok jogait, így remélte leszerelni a tüntetéseket. Másrészt a tartományok autonómiaköveteléseiről is rendeztek volna népszavazást, tehát az elnök megpróbálta kielégíteni a másik tábort is.
Pinochet ellen
adócsalás a vád
Megfosztotta mentelmi jogától Augusto Pinochet volt chilei diktátor-elnököt a santiagói fellebbviteli bíróság egy adócsalás ügyében kedden, miután kiderült, hogy titkos számlákat tartott fenn az Egyesült Államokban.
A fellebbviteli bírósági döntést Sergio Munoz bíró kérte, aki a volt katonai diktátor vagyonát vizsgálja. A bíró arra a következtetésre jutott, hogy Pinochet 1980 és 2004 között, adócsalást követett el több mint 5 ezermillió peso (8,6 millió dollár) értékben. A vizsgálat szerint a tábornok be nem vallott vagyona mintegy 17 millió dollárra rúg, amely több külföldi bankszámlára került. A fellebbviteli bíróság döntése azt jelenti, hogy megindulhat az eljárás Augusto Pinochet ellen az adócsalás ügyében.
Ez már a harmadik eset, amikor a 89 éves Pinochettől a volt elnöknek kijáró mentelmi jogát megvonják. A két korábbi alkalommal az általa vezetett, 1973-1990 közti katonai rendszer idején elkövetett emberi jogi visszaélések miatt engedélyezték bíróság elé állítását. Ám egészségügyi megfontolásokra hivatkozva eddig egyetlen perben sem jutottak el az érdemi tárgyalásokig. (AFP)
