Gerd Andres német gazdasági és közlekedési államtitkár kedden közleményben ismerte el, hogy korábbi nyilatkozatával ellentétben mégis tartóztattak le magyar munkavállalókat is a SoKo Bunda-akcióban. Miként arról lapunk már beszámolt, Gerd Andres korábban azt állította, hogy a németországi feketemunka elleni akciócsoport magyarokat nem tartóztatott le, ezt azonban az érintett magyar vállalkozások képviselői azonnal cáfolták. Keddi közleményében az államtitkár már sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem ellenőrizte a német pénzügyminisztériumtól kapott információkat, s emiatt pontatlan tájékoztatást adott. Tagadta ugyanakkor, hogy a német hatóságok a SoKo Bunda-akció keretében további magyar vállalkozók letartóztatására készülnének. Közlése szerint magyarokkal szemben nincs érvényben egyetlen elfogatóparancs sem. (Lapunk berlini tudósítóját a magyar külképviseleten arról tájékoztatták, hogy hozzájuk egyelőre nem fordult senki segítségért a letartóztatások miatt.)

Az ügyben érintett magyar vállalkozások az államtitkár sajnálkozó közleménye ellenére sem tettek le arról, hogy személyiségi jogaik megsértéséért bepereljék az államtitkárt, vagy bűnvádi eljárást kezdeményezzenek ellene. Andres ugyanis a napokban azzal vette védelmébe a feltételezett feketemunkások elleni kommandós akciókat a sajtóban, hogy akik emberkereskedelemmel foglalkoznak, azok "repertoárjában" a lány a fegyver, és a drogkereskedelem is megtalálható. Miután eddig egyetlen magyar vállalkozásról sem bizonyosodott be, hogy megsértették volna a németországi munkavégzésre vonatkozó államközi egyezmény előírásait, a cégek képviselői visszautasították, hogy nevüket összemossák a drog, nő- és illegális fegyverkereskedő szervezetekével, és jogi elégtételre készülnek.

Közben - mint megírtuk - politikai kérdéssé vált a SoKo Bunda. Hajdu András külügyi államtitkár a múlt héten Berlinben bejelentette: a közeljövőben magas (feltehetőleg államtitkári) szintű vegyes bizottság alakul a helyzet mielőbbi rendezésére. Bárándy György ügyvéd, a SoKo Bunda-akció keretében Németországban eljárás alá vont magyar cégek jogi képviselője már hetekkel ezelőtt sürgette, hogy a magyar és a német kormányzati illetékesek üljenek tárgyalóasztalhoz, és pontosítsák az államközi egyezményben használt fogalmakat, kifejezéseket. Példaként említette, hogy Németországban minden bérnek minősül, amit a dolgozónak fizetnek, s ilyetén járulékköteles is, míg a magyar szabályozás - a járulékfizetési kötelezettség szempontjából - különbséget tesz a bér és a kiküldetési díj között.

A magyar vállalkozók - mint elmondták - nem fűznek vérmes reményeket a Hajdu András által beharangozott "magas szintű vegyes bizottság" megalakulásához. Mint elmondták, eddig is létezett egy vegyes bizottság, amelynek az államközi egyezmény betartatása, értelmezése, a vitás helyzetek feloldása lett volna a feladata. Ennek ellenére a német hatóságok a legutóbbi időkig háborítatlanul ellenőrizhették a magyar vállalkozásokat. Azt lapzártánkig nem sikerült kideríteni, hogy lesz-e, s ha igen, milyen lesz a munkamegosztás a már létező és a majdan megalakuló "magas szintű" vegyes bizottság között.