Nem jár adó a toronnyal

Kormányzati segítséget kér az a 850 település, amelyeknek kétmilliárd forint iparűzési adót kell visszafizetniük a T-Mobile-nak, mivel a pénz főként a fővárost illeti. A mobilcég számíthat rá, hogy az önkormányzatok adó híján jobban meggondolják, hogy engedélyezik-e az új tornyai felállítását.

Kistelepülési önkormányzatok százai kaptak levelet a múlt héten a T-Mobile Magyarország Rt.-től, amelyben a társaság a Fővárosi Bíróság döntését ismerteti. E szerint a helyhatóságoknak több évre visszamenőleg vissza kellene utalniuk a T-Mobile által nekik befizetett helyi iparűzési adót, mivel a falvakban, községekben üzemeltetett bázisállomások a mobilcég jogértelmezésével szemben mégsem minősülnek telephelynek - így azok után nem lehet adót fizetni. A vitatott kétmilliárd forint nagy része a fővárost, illetve más nagyvárosokat illeti. A pénzt már régen elköltött, és a rendkívüli fizetési kötelezettséggel érthetően nem számoló önkormányzatok azonban nem tudnak fizetni, a kormány és a belügyminiszter segítségére számítanak. A T-Mobile pedig a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, és kéri a jogerős döntés felülvizsgálatát. A társaság ugyanis nem szívesen kezdene hosszú pereskedésbe az önkormányzatokkal a harmadik generációs mobilszolgáltatások igénybevételéhez szükséges országos hálózata kiépítése előtt.

A T-Mobile által az elmúlt években befizetett helyi iparűzési adó 10 százalékát érinti a bíróság döntése, a többin Budapest, és más nagyobb városok osztoztak. A helyhatóságoktól visszakért összeg egy- és tízmillió forint között van - mondta lapunknak Ócsai József, a szolgáltató jogásza. Hozzátette, mivel a fővárosi önkormányzat adóhatósági döntését azonnal végre kellett hajtani, a T-Mobile már a bírósági döntés előtt be is fizette a fővárosnak a szóban forgó kétmilliárd forintot. Mivel a társaság nem akar kétszer adózni, végső esetben akár peres úton is behajtja a kinnlevőségeit.

Balatonberény esetében az ezredfordulóig visszamenően, a T-Mobile számítása szerint több mint kilenc, az önkormányzat szerint 8,6 millió forintról van szó - tudtuk meg Gazda János, polgármestertől. A pénzt a helyhatóság fejlesztésekre útépítésre, az idegenforgalmi vonzerő javítására költötte, és képtelen visszafizetni - tette hozzá. Mielőtt azonban a polgármester megírná a válaszlevelet a T-Mobile-nak, megvárja az illetékes közigazgatási hivatal állásfoglalását.

A hatezer lakost számláló Csorváson tavaly 30 millió forint folyt be a helyi iparűzési adóból. A befizetők között a T-Mobile a nagyobbak közé tartozik, nem lenne jó elesni ettől a bevételtől - mondta Szilágyi Menyhért, polgármester. A településtől 1998-ig visszamenőleg, 2,8 millió forintot kér a T-Mobile. Az összeg nagyon komoly érvágás, olyannyira, hogy nem is tudja előteremteni az önkormányzat. Amennyiben mégis kénytelen lenne rá, akkor a település szociális ellátásokra, illetve oktatásra szánt keretét kellene megcsonkítania - tette hozzá. Szilágyi Menyhért abban reménykedik, hogy a minisztériumok segítséget nyújtanak az érintett önkormányzatoknak a váratlan helyzetben.

A T-Mobile is azt szűrte le a visszajelzésekből, hogy a kistelepülések nem szívesen fizetnék vissza a régen elköltött pénzeket. Ebben az esetben azonban a szolgáltató kénytelen lesz jogi útra terelni az ügyet - mondta Ócsai József. Ez azonban sajátos helyzetet teremt, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a megyei bíróságok kötelezően követendőnek tartják majd a fővárosi bíróság döntését, amely ráadásul csupán egy közigazgatási határozatot hagyott jóvá. Születhet olyan ítélet, amely jogosnak tartja a befizetett iparűzési adót, és elfogadhatónak mondja ki a T-Mobile gyakorlatát. Ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróságtól kell majd állásfoglalást kérni.

A T-Mobile szerint a megosztott adófizetés választásakor nem volt szempont, hol hány százalékos a kötelezettség mértéke. Egyszerűen úgy értelmezték a jogszabályt, hogy ott kell fizetni, ahol a létesítmény a helyi infrastruktúrát terheli, és jövedelmet termel. A bíróság döntése szerint azonban telephelynek azok a települések, létesítmények tekinthetők, amelyekben a T-Mobile üzletekkel, kapcsolóközpontokkal is jelen van.

Jogértelmezés ide vagy oda, tény, az önkormányzatok sokszor azért is engedélyezték könnyebben a tornyok telepítését, mert jól jött nekik a helyi iparűzési adó - mondta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Gazda János ugyan elismerte, a településnek is érdeke, hogy elérhető legyen a mobilszolgáltatás, ám a társaság számára pozitív döntést mindenképp erősítette az adóbefizetés. Szilágyi Menyhért hozzátette, annak idején, amikor a mostaninál jóval nagyobb ellenállás volt a mobiltornyokkal szemben, azzal tudta elfogadtatni a jelenlétüket, hogy bevételt hoznak a településnek. Mindhárman egyöntetűen állították: amennyiben elmérgesedik a helyzet, a harmadik generációs mobilszolgáltatások igénybevételéhez szükséges UMTS-hálózat kiépítése során jobban átgondolják, hogy engedélyezik-e a fejlesztéseket a T-Mobile-nak. A szolgáltató azonban bízik abban, hogy végül nem kerül ilyen helyzetbe. Másrészt a helyi adót ki lehet váltani, például bérleti díjjal.

Mivel az írásos ítélet még nem érkezett meg, ezért azt egyetlen érintett önkormányzat sem olvasta, a TÖOSZ szerint érdemes lenne megkezdeni a tárgyalásokat a T-Mobile-lal, hátha kompromisszumra jutnak a felek. Addig is felszólította tagjait, ne fizessék ki a kért öszszeget. A TÖOSZ azt szorgalmazza, hogy a kormány álljon helyt az érintett önkormányzatok helyett. A helyhatóságok ugyanis nem tudják visszafizetni a visszamenőlegesen követelt iparűzési adót, továbbá az esetleges visszafizetés esetén ezen önkormányzatok kétszeres hátrányt szenvednek, mivel korábban elestek állami támogatástól, tekintettel az adóerőképesség-számításra. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével azt kezdeményezi, hogy a kormány módosítsa a helyi adókról szóló törvényt oly módon, hogy a mobilszolgáltatók bázisállomásai is telephelynek minősüljenek. A helyzet megváltoztatása érdekében azt sem zárja ki a szervezet, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

Tajvani kézbe kerül a Siemens mobilgyártása

A tajvani BenQ konszern veszi meg a német Siemens mobiltelefon-előállító részlegét - jelentették be tegnap. A világ egyik legnagyobb, 5,5 százalékos részesedésű mobilgyártója annyira meg akar szabadulni az üzletágtól, hogy azt sem bánja, hogy az üzlet egyetlen eurót sem hoz, sőt 350 millió euró többletterhet jelent. A részleg napi vesztesége már 1,5 millió euró körül volt. A BenQ viszont öt évig használhatja a Siemens márkát, amely révén be akar törni az európai és a dél-amerikai piacokra. Az üzlet révén a Siemens 2,5 százalékos részesedést szerez a BenQ-ban. A Siemens ragaszkodott a Kamp-Lintfortban lévő gyártótelepe fenntartásához, mert az ott dolgozókkal tavaly kötött megállapodást, mely szerint a változatlan bérek melletti többletmunkaidőért cserébe 2006 nyaráig garanciát ad az állások megőrzésére - írta az MTI. Kérdés, hogy a határidő lejárta után hogyan dönt a háromezer alkalmazott sorsáról a BenQ. Az üzlet mintegy kétezer müncheni dolgozót is érinthet.

A két konkurens másként fizet

A T-Mobile-lal szemben a Pannon GSM és a Vodafone nem fizet adót minden egyes önkormányzatnak, ahol tornyot állított fel és szolgáltat. A Vodafone-nak 17 településen van bejegyzett telephelye, ebből 16 vidéki önkormányzat területén működik márkaboltja. Mint mondták, a Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás szerint a bázisállomások működése nem igényel személyes jelenlétet, ezért nem minősülnek telephelynek. A Pannon GSM az iparűzési adó fizetési kötelezettségeit a székhelye valamint telephelyei (bemutatótermei, kapcsolóközpontjai) után fizeti. Mivel az adóalap-megosztás eltolódik a személyi jellegű ráfordítások felé, ezért a fizetendő adó jelentős részét Budaörs kapja.

T-Mobile-torony Pest megyében. Meglepetés a fa alatt
T-Mobile-torony Pest megyében. Meglepetés a fa alatt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.