Az államtitkár a minisztérium sajtóosztályán keresztül közleményt adott ki, amelyben arról beszélt, hogy három magyar még őrizetben van.

Andres egy héttel ezelőtt Berlinben magyar meghívottak előtt igyekezett eloszlatni azt a feltételezést, hogy a német foglalkoztatásvédelmi intézkedések csak bizonyos országok állampolgárai, például magyarok ellen irányulnak. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Bunda fedőnevű akció során őrizetbe vettek "EU-állampolgárok, de nem magyarok". Egy héttel ezelőtt hat őrizetbe vett emberről szólt a tájékoztatás.

Magyar cégek kétségbe vonták a közlés valóságtartalmát. A pénzügyminisztérium áprilisi razziára vonatkozó közleménye szerint súlyos csapást mértek a szervezett bűnözésre: Németországban, Ausztriában és Magyarországon 134 objektumot kutattak át, az őrizetbe vett embereket azzal gyanúsítják, hogy bűnszövetkezetet alkotva iparszerűen legkevesebb 1500 munkást juttattak be Németországba, hogy ott olcsón dolgozzanak.

A német hatóságok az úgynevezett munkaerő-átengedés és a bérdömping ellen folytatnak küzdelmet. Hangsúlyozzák, hogy a szolgáltatások szabad áramlása ellen nincs kifogásuk, a visszásságok ellen kívánnak fellépni. Magyar-német államközi keretben havonta 3800 magyar munkás foglalkoztatható az építőiparban, de a kontingens nincs kitöltve.

A múlt héten Berlinben járt magyar külügyminisztériumi államtitkár, Hajdu András közölte, hogy magas szintű vegyes bizottság alakul a munkavállalási kérdés tisztázására. Biztosítani akarják, hogy a jogszerűen működő magyar vállalkozókat ne zaklassák.

(forrás: MTI)