A politikus helyi idő szerint hétfő este sugárzott televíziós beszédében jelentette be, hogy benyújtja lemondását a parlamentnek. Egyúttal felszólította a törvényhozást, hogy döntsön a lemondó nyilatkozat elfogadásáról vagy elutasításáról.

A három hete tüntető társadalmi mozgalmak kétségbe vonták Mesa távozási szándékának őszinteségét, mondván hogy az államfő tévébeszédében nem közölte, hogy lemondó nyilatkozatát visszavonhatatlannak tekinti. "Ez csak félig lemondás" - vélekedett Evo Morales szocialista képviselő, a bolíviai ellenzék vezéregyénisége.

Mesa azt követően döntött az államfői tisztségből való távozásáról, hogy hétfőn az energiaágazat államosítását követelő több tízezer - egyes jelentések szerint több mint 80 ezer - tüntető valósággal megbénította a bolíviai főváros, La Paz belvárosát, az 1997 óta külföldi vállalatok kezén lévő bolíviai gázágazat államosítását, illetve az elnök távozását követelve. Mesát hétfő délután két órára ki kellett menteni az elnöki palotából, mert a tüntetők csaknem áttörték az épület köré vont rendőrkordont. Ez volt a legnépesebb tömegmegmozdulás a hetek óta tartó kormányellenes tüntetések során.

Mesa 20 hónapja töltötte be az államfői tisztséget. Elődje, Gonzalo Sanchez de Lozada 2003 októberében kényszerült távozni a hatalomból: az éjszaka leple alatt helikopteren menekült el a már akkor is az energiaágazat miatt tüntető tömegek haragja elől. Az addigra már egy hónapja tartó zavargásokat végül vérbe fojtották a bolíviai biztonsági erők.

Bolívia a második legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező ország Dél-Amerikában, a lelőhelyek többségét azonban külföldi vállalatok tárták fel a kilencvenes évek végén, s az ágazat államosítása esetén tetemes kártérítést készülnek követelni a bolíviai kormánytól. (MTI)

Carlos Diego Mesa Gisbert