Svájc csatlakozik a Schengen-birodalomhoz
Európa éppen készül bezárkózni, vagy legalábbis megtorpanni, s kétségeit franciák, hollandok hangos nem szavazatokkal fejezik ki - eközben az elszigetelődés mintájának tekintett Svájc egyszerre csak nyit. Igaz, a hajszálnyi többséggel megszavazott csatlakozás a schengeni és dublini egyezményhez nem pontosan ugyanolyan, mint amikor EU-állam nyit határt. 2007-től a határátlépés az EU-tagoknak útlevél nélkül történik majd, ám elméletben ez nem iktatja ki a vámellenőrzést, hiszen Svájc nem tagja a vámuniónak. Más kérdés, hogy ilyesmire inkább csak gyanú esetén kell majd számítani. A sokszínű Európában ez sem annyira egyedülálló: van másik EU-n kívüli ország is, amely Schengen-tag - Norvégia és Izland is.
A népszavazási eredmény pikantériája inkább az, hogy az eltérően szavazókat tulajdonképpen nem homlokegyenest ellentétes szándék vezérelte. Bár az alternatíva látszólag a nyitás, avagy a bezárkózás, ám a határok eltörlésére szavazók jó részét is inkább az vonzza, hogy a schengeni, illetve dublini egyezmény révén megóvható az ország nem kívánatos behatolóktól. A két egyezményhez kapcsolódó adatbankok pontos felvilágosítással szolgálnak azokról, akiket nem szabad befogadni. Ez csábító lehetőség - állítják a döntés indítékait elemzők.
Van egyszerűbb magyarázat is: végre felülkerekedett a józan ész, s legyőzte a makacs ellenkezést, mára elavult értékek elszánt védelmét. A gazdaság ujjong. 2004 elején a németektől megkapták a leckét, mit is jelent, ha a schengeni külső határon az előírásokat betartva igazi ellenőrzéseket tartanak. Akkor napokon keresztül araszoltak a kamionok, az autósoknak minden türelmükre szükségük volt. Talán a kilométeres sorok is eszükbe jutottak azoknak, akik most az urnákhoz járultak. Svájci viszonylatban nem voltak kevesen: a hatvanszázalékos részvétel itt rekordnak mondható. Az is tudatosult, hogy az EU külső határországának helyzete nem kellemes, még a Schengen-birodalom közepén sem.
A szavazás ugyanakkor mérföldkőnek mondható az alpesi ország belpolitikai életében. Tizenhárom év óta most először szenvedett vereséget a Christoph Blocher nevével fémjelzett EU-, és az idegenellenes irányzat. A Svájci Néppárt zürichi szervezetének elnöke, aki radikális agitációjával 13 év alatt a konzervatív kispártot a negyedik helyről az elsőre hozta fel, eddig megállíthatatlannak tűnt. Apróbb "kisiklásoktól" - például 2001-ben az Európai Unióval kötött első bilaterális egyezménycsomag népszavazási elfogadásától eltekintve mindig győzött. Meg tudta győzni a svájciakat a csatlakozási tárgyalások elutasításáról, és általában mindenről, ami Svájcot kilendítette volna az elszigeteltségből.
Politológusok máris vitatkoznak azon, vajon Blocher mostani veresége annak tudható-e be, hogy korábban túlgyőzte magát, vagyis pártja sikere miatt immár maga is kormánytag, s mint ilyen kevésbé hitelesen tudja a kormányéval ellentétes nézeteit érvényesíteni. Avagy tényleg eljött a kijózanodás ideje. s a svájciak már nem tekintik mumusnak az EU-t. Sok okuk nincs panaszra: az EU-val kötött második bilaterális egyezmény - amelynek része a most megszavazott csatlakozás Schengenhez és Dublinhoz -, nem kevés előnyt biztosít a mezőgazdaságtól a környezetvédelmen át az oktatásig. A pénzügypolitikában viszont Bern érvényesítette akaratát: megőrizheti a banktitkot, s nem köteles értesíteni az érintett EU-országbeli adóhivatalt állampolgára betétéről.
A népszavazás eredményének mind Brüsszel, mind Bern örül. A túlzott önelégültségtől azonban ajánlatos óvakodni: ősszel még nehezebb népszavazás következik. Akkor arról döntenek a svájciak, hogy a korábbi 15 tagú EU-val szerződésben rögzített kölcsönös szabad személyforgalmat kiterjesztik-e az új tagországokra. A svájci politikában az idén elmarad a nyári szünet, s az ősz forrónak ígérkezik.
Bécs, 2005. június
Ujjnyomatok a szuperagyban
Meddig kell felmutatni az okmányokat a magyar-osztrák határon? Az EU-bővítés (2004. május) után még több mint két évig. A belépéssel Magyarország azonnal csatlakozott ugyan a schengeni megállapodáshoz, ám annak életbeléptetésére várnia kell.
1. Mérlegelnek az EU-szakértők. Először Magyarországnak kell jeleznie, hogy teljesítette a schengeni követelményeket. Az EU ekkor kérdéseket küld, a válaszokat értékelik, és megkezdődik a tagállamok szakértőinek rendszeres látogatása. Az uniós szakemberek a legutolsó részletig ellenőrzik a gyakorlati végrehajtást (például azt, miként kezelik az útleveleket a határőrök, vagy milyen feltételekkel adnak vízumot egy EU-n kívüli magyar konzulátuson), majd ajánlást készítenek. A végső szót az unió fő döntéshozó szerve, a Miniszterek Tanácsa mondja ki. Mindez nagyjából két évig (körülbelül 2006 közepéig) tart.
2. Bővítik a számítógépes rendszert. A határok nélküli Európa számítógépes "agya", a schengeni információs rendszer (SIS) sem készült még fel az új tagok fogadására. Most a SIS-1 tárol adatokat körözött személyekről és lopott autókról, fegyverekről. A kibővített rendszer, a SIS-2 elkészültét 2005 végére, 2006 elejére ígérik - 2006-ban pedig jöhet a próbaüzem, a régi és az új hálózat párhuzamos működtetése. Az új rendszer nemcsak nagyobb, hanem okosabb is lesz: újfajta adatokat (fényképeket, ujjnyomatokat) is képes elraktározni. A schengeni "premier" - amely a repülőtéri forgalom miatt csak a nyári vagy téli időszámításra átálláskor lehetséges - így 2007 márciusában vagy októberében esedékes. (P. B.)
