A gyermek ne legyen fegyver
Az Elvált Apák Egyesülete folyamatosan bombázza beadványaival az Alkotmánybíróságot, az Igazságügyi Minisztériumot és a mindenkori kormányfőt, mert szerintük az elvált apák jogai sérülnek. Az anyák például gyakran nem teszik lehetővé az általuk nevelt gyerekekkel való kapcsolattartást. Az egyesület elnöke, Hegedűs István azt szeretné, hogy a gyerek - bármi történjen is - közös szülői felügyelet alatt maradjon.
A felvetésekre hamarosan törvényi válasz születik, ugyanis módosítják a családjogi szabályozást. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Makai Katalin annyit ígér, hogy a közös felügyelet, amit a törvény jelenleg csak lehetővé tesz, a jövőben első számú szabállyá válik - ha a szülők képesek a megegyezésre. Ma a bíróság az esetek nyolcvan százalékában a közös felügyelet mellett dönt. Tíz esetből pedig immár háromban az apa kapja meg a gyermeket. A rendszerváltozás idején ez a szám egy volt.
Hegedűsék szerint az is kifogásolható, hogy a kedvezményezett szülő megtilthatja a másiknak - és ezáltal a gyermeknek is -, hogy együtt külföldre utazzanak. Úgy látja, ezzel alkotmányos jogok sérülnek. Jelenleg az anya jóindulatától függ, hogy a férj gyakorolhatja-e a gyermekével történő utazáshoz való jogát.
Makai Katalin erre úgy reagál, hogy ezt a kérdést a törvény nem szabályozhatja, az apa és az anya egyezzen meg, ha ilyen probléma adódik. Panasz esetén a gyámhatósághoz kell fordulni. Viszont - és ez szintén új mozzanat a készülő törvényben - a kedvezményezett szülőnek kötelessége lesz beszámolni a gyermek fejlődéséről, tanulmányi eredményeiről, és egyeztetnie kell az iskolaválasztásról is. Ugyanez vonatkozik rá akkor is, ha másik városba költözne.
Egy válóperekre szakosodott ügyvéd úgy tapasztalta, ha nem belenyugvással, hanem haraggal válnak a felek, abban általában mindkét szülő hibás. Szűcs Andrea emlékszik olyan ügyre, amelyben tizenhét peren kívüli tárgyalásra volt szükség, mert a szülők nem álltak szóba egymással. Pedig - mondja az ügyvéd - a gyermek legfontosabb érdeke, hogy az anya és az apa - ha már véget vetnek a házasságnak - "ne öljék" egymást.
Az elvált apák szerint túl magas a tartásdíj összege, több gyereknél a jövedelem 40-50 százalékát is elérheti. (Az anyák ezt nyilván nem így látják.) Az apák nehezményezik, hogy nem lehet ellenőrizni, mire költik az anyák a tartásdíjként kapott összegeket. A gyermekre vagy éppen az új barátra, férjre, esetleg luxuscikkekre. Ha valaki nem fizeti a tartásdíjat, letiltják a fizetéséből. Ezért sokan inkább minimálbérre jelentkeznek be. (Vagy fordítva: a tartásdíj minimalizálása érdekében jelentkeznek be minimálbérre.) Hegedűs azt javasolja: a tartásdíj összege gyermekenként a fizetés tíz százaléka legyen.
Az új törvényi szabályozás szerint meghatározott összegű lenne a tartásdíj, a jövedelem 15-25 százalékáig terjedhetne, és követné az inflációt. Annak, hogy a tartásdíjat felvevő édesanya számoljon el, mire költötte a pénzt, az IM munkatársa nem látja lehetőségét. Egyébként az ugyancsak előkészületben levő új büntető törvénykönyv a tartásdíjat nem fizetőket szabadságvesztéssel fenyegeti.
Szűcs Andrea az éheztetésig visszatartott tartásdíj mellett a szülők harcában egy másik fontos "hadieszközt" is felfedezett. Az anyák igyekeznek az apa ellen hangolni a gyermeket. Megtörtént, hogy a kisfiút azon a hétvégén öltöztette ünneplőbe az édesanyja, amikor az apának nem is kellett jönnie a láthatásra, majd a csalódott gyerekkel közölte: "Látod, ilyen az apád..."
Jellemző, hogy a válófélben lévők a házasság alatt szerzett közös ingatlanon is vitatkoznak. Az elvált apák számára nyilván a legtöbbször elfogadhatatlan, hogy a "tíz körömmel összekapart" lakásból a feleség vagy a bíróság kikényszeríti őket. Ráadásul lakásvásárlásnál az kérheti az adókedvezményeket és a kiemelt családi pótlékot, akinél a gyermek marad. Hegedűs szerint nem igazságos, hogy a közös lakásban kizárólagos lakáshasználati jogot kap a válás "nyertese". Azt mondja, a házassági vagyonközösség intézményét meg kell szüntetni. Mint mondja, előfordul, hogy a férj hazamegy, és üres a lakás, a közös bankszámlát pedig megcsapolták. Javasolják a házassági szerződés általános elfogadását.
A hatályos törvény szerint az ingatlanra a "vesztes fél" tulajdonjoga sem szűnik meg. A bíróság csak akkor dönt arról, hogy valamelyik félnek a lakást el kell hagynia, ha az ingatlan oszthatatlan, például egyszobás, esetleg az egyik szülő folyamatosan bántalmazza a családtagjait. Mindenesetre a házassági szerződés megkötése az új törvény szerint kifejezetten ajánlott lesz. Ezzel együtt az otthon, gyermekneveléssel, házimunkával töltött éveket a törvény az effektív pénzkereső munkavégzéssel egyenértékűnek tekinti.
Szűcs Andrea arra emlékeztet, hogy egyre több családban keres jobban a nő, ezért a férfi vezeti a háztartást. Megesik, hogy a férfi kéri a tartásdíjat. Az ügyvédnő beszámol arról is, hogy havonta már két-három házassági szerződést kötnek nála, és az egyszer már elváltak szinte mindegyike él ezzel a lehetőséggel.
Hegedűs István szerint szerencsés lenne, ha nálunk is bevezetnék a próbaválás intézményét. Mint mondja, a skandináv országokban bevált ez a módszer: ha a felek igazolják, hogy három hónapig külön éltek, és nem gondolták meg magukat, akkor mondják ki a válást. Gyakran előfordul ugyanis - és ezt a volt bírónő is igazolja -, hogy a válni készülők nem tudnak igazán komoly indokot felhozni a házasság megszüntetésére.
Az IM főosztályvezetője úgy látja, a magyarországi eljárásban is elegendő lehetőség van arra, hogy a párok meggondolják magukat. Beválni látszik például a mediátori rendszer, amelynek segítségével pszichológus ad tanácsokat arra, hogyan menthetnék meg a válni készülők a kapcsolatukat.
