A szakember szerint a folyamat az országon belül is tökéletesen leképezi a jövedelmi viszonyokat, vagyis egy ózdi állatorvos lényegesen kisebb és szűkmarkúbb pacientúrára számíthat, mint egy hasonló népességű körzetben dolgozó budapesti. Ezen a területen országosan csak a GDP-növekedés függvényében várható további előrelépés, egyébként legfeljebb egy új állat-népbetegség jelentkezése bővítené ugrásszerűen a keresletet.

A haszonállatok gyógyításában az állatállomány csökkenése és újabban a gazdák szorult anyagi helyzete sem az állatgyógyszer-forgalmazók malmára hajtja a vizet. Itt a leghatékonyabb piacélénkítő lépésnek azok az állami beavatkozások számítanak, amelyekkel egy-egy fertőző betegséget próbálnak meg kiszorítani az országból, jelentős keresletet támasztva a gyógyszerek iránt. A szarvasmarháknál az IBR, a sertéseknél a PRRS és az Aujeszky-féle betegség ellen kezdődött korábban ilyen államilag támogatott mentesítés, ám ezek a költségvetési megszorítások nyomán leálltak vagy lelassultak. - Komoly érdekütközésekről van szó: a gazdáknak hasznos lenne az állatállomány teljes mentessége, mert javítaná az exportesélyeket, és lehetővé tenné, hogy a vágóállatok mellett a drágább tenyészállatokkal is ellássák az európai piacot. A vágóhídi- és húsoslobbi viszont ellenérdekelt, számukra ugyanis kedvező az olcsó, de gyakran fertőzött külföldi alapanyag behozatala, és az is, ha a teljes mentesség híján az itthoni árak is alacsonyabbak - jegyezte meg.