Új fény

A Mindentudás Egyeteme következő előadását A fény fizikája címmel Kroó Norbert fizikusprofesszor tartja.

- Miért éppen a fényt választotta előadása témájául?

- A körülöttünk lévő élettelen világról való ismereteink egy igen jelentős hányadát fény, általánosabban fogalmazva elektromágneses sugárzás útján szerezzük. Az ősrobbanástól az atomok szerkezetéig ez sok mindenre igaz. Kiemelkedő fontosságú a látható fény, hiszen az életfolyamatok és természetesen maga a látás ebben a tartományban zajlik, ugyanakkor ez az egész elektromágneses spektrumnak csak egy igen szűk tartománya. A képzőművészetektől a hírközlésen keresztül a tudományos kutatásokig sok területen van alapvető jelentősége a fénynek.

- Mindent tudunk már a fényről, vagy ezen a téren is hiányosak az ismereteink?

- Hadd válaszoljak erre egy történettel: a XIX. század közepén egy kisfiút a szülei egy fizikaprofesszorhoz vittek azért, hogy a nagy tudású ember segítsen a pályaválasztásban. Érdekli a tudomány és a zene is - mondták a gyerekről a szülei. A tudós szerint legyen inkább zenész, mert a tudományban már minden lényeges dolgot felfedeztek. A fiút Rudolf Hertznek hívták - évtizedekkel később ő bizonyította be az elektromágneses hullámok létezését. A tudományban tehát nem állíthatjuk, hogy minden ismeret birtokában lennénk. Csupán az jelenthető ki, hogy a fény geometriai tulajdonságait jól ismerjük, hullámtermészetéről sokat tudunk, de a fény kvantumtulajdonságait még nem ismerjük kellő részletességgel.

- Egyre több szó esik egy újfajta fényről, amely megreformálhatja világunkat. Mit tudunk erről?

- Miniatürizálásra törekvő világunkban is előtérbe került a fény. Megszoktuk, hogy a fény hullámhossza határt szab az optikai rendszerek felbontóképességnek, egy "újfajta fény" azonban megteremtette annak lehetőségét, hogy ezen a korláton átlépjünk. Eddig létezett az úgynevezett diffrakciós határ, azaz a fény hullámhosszának nagyjából felénél kisebb távolságra lévő pontokat nem tudtunk elkülöníteni. Az újfajta fény viszont a felülethez tapadva, annak mentén, a fémfelületen gerjesztett elektronhullámokkal együtt halad. Normál fénynél rövidebb a hullámhosszuk, tehát kisebb távolságok is felderíthetők velük. Ezzel a fénnyel olyan optikai elemeket és chipeket hozhatunk létre, amelyek versenytársai lehetnek, sőt lekörözhetik a jelenleg használt chipeket nagyobb elemsűrűségükkel, sebességükkel és még egy sor előnyös tulajdonságukkal. Ez a felfedezés olyan paradigmaváltás forrása lehet, mint az elektroncsövekről a tranzisztorokra való áttérés. Azért még ne keressük a boltokban: legalább tíz évbe telik, mire az optikai chip versenyképes áron kapható lesz.

A június 6-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.