Magyarország a jelentés szerint az eddigi jelentős erőfeszítések ellenére nem tesz teljes mértékben eleget az emberkereskedelem elleni küzdelem alapvető követelményeinek. Magyarország egyszerre tranzitország, kibocsátó ország és célország. Elsősorban az Oroszországból, Romániából, Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából és a Balkánról szexuális kizsákmányolás céljából Nyugat-Európába és Észak-Amerikába csempészett nők és leánygyermekek esetében érintett.

Az amerikai külügyi tárca adatai szerint 2004-ben növekedett az Új-Zélandra és Kanadába csempészett magyarországi áldozatok száma, akik gyakran állami nevelőotthonokból kikerülő árva vagy vidéki, különösen a keleti országrészből való fiatal nők, kisebb részben romák. A jelentés civil szervezetekre hivatkozó adata szerint emberkereskedők több ezer nőt kényszerítettek szexuális szolgaságba Magyarországon. 

A jelentés előrelépésként értékeli, hogy a magyar kormány 2004-ben hatékony tárcaközi munkacsoportot hozott létre, a rendőrség keretein belül pedig külön egység alakult a nemzetközi emberkereskedelem elleni harc feladatára, az idei év elején pedig menedékházat létesített az áldozatok számára. 

Magyarország haladást ért el a jogalkalmazás területén is, az emberkereskedelmet a jelentés szerint megfelelően súlyos büntetéssel sújtja. 2004-ben a magyar bíróságok 21 esetben indítottak büntetőeljárást emberkereskedelem ügyében, és 38 embert ítéltek el emberkereskedelemért. A szakértők speciális képzést állítottak össze a rendőrség számára. A jelentés megemlíti, hogy a hatóságok 2004-ben letartóztattak egy magyar rendőrt, aki egy nemzetközi emberkereskedő hálózatban működött közte.

Az amerikai külügyminisztérium másrészt úgy ítéli meg, hogy a kormány csak szerény pénzösszeget bocsátott az áldozatvédelem, valamint az emberkereskedelem elleni felvilágosító kampány céljára. Felrója, hogy a hatóságok továbbra is gyakran tartottak fogva, zártak börtönbe vagy utasítottak ki olyan áldozatokat, akik ellen büntetőeljárás indult prostitúció miatt.

(MTI)