Bo Hszi-laj az amerikai PBS tv-adónak nyilatkozva elmondta, hogy Kína világméretű textilpiaci integrációja a WTO-tagsággal teljesedhetett ki. A tagság olyan kötelezettségekkel is jár, mint a kínai agrár- és szolgáltatási piacok megnyitása. A miniszter szerint azonban a jogok és kötelességek között egyensúlynak kell lennie, vagyis, ha Kína textilpiaci integrációja nem valósulhat meg, akkor - tette föl a kérdést - miért nyitná meg Peking mezőgazdaságát és a szolgáltatási piacát a külföldnek?

A vita legutóbbi fejleményeként Kína hétfőn megszüntette 81-féle ruházati és más textilipari termék exportvámját, így könnyítve ezek kivitelét, miután a nagy nyugati importőrök mennyiségi kvótákat vezettek be.

Az EU múlt pénteken hivatalos tárgyalásokat kért Kínától a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül, a növekvő kínai textilexport miatt. Ez - Kína 2001-es WTO-csatlakozási megállapodása szerint - egyszersmind azt is jelenti, hogy Kínának korlátoznia kell a kérdéses textilcikkek exportját: legföljebb 7,5 százalékkal szállíthat többet az EU-ba, mint amennyi a mostani 25 tagországba érkezett tőle a tavaly március elejétől idén február végéig terjedő egy év alatt. Az Egyesült Államok már május közepén hasonló kvótaintézkedéssel korlátozta a kínai importot.

Kína előzőleg felajánlotta, hogy ha nem lesz mennyiségi korlátozás, akkor június 1-jétől kiviteli vámot vet ki bizonyos textiltermékre. A mennyiségi korlátozások bevezetésére válaszul azonban hétfőn eltörölte mind a régi kiviteli vámok, mind a tervezett új vámok egy részét.

Kína január 1-je óta, amikor a régi kvótarendszer lejárt, 148-féle textiltermékre vetett ki exportvámot. Ennek ellenére a kínai pólótrikó-export 187 százalékkal, a lenfonalexport 56 százalékkal nőtt az EU-ba az első negyedévben, az EU adatai szerint.

(MTI/APA/Reuters)