Magyarokat is letartóztattak a Bundában
A tavaly április óta Németországban folyamatos eljárásoknak kitett magyar cégek határozott jogi lépéseket fontolgatnak Gerd Andres, a német Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, a feketemunka-ellenes akciócsoport vezetője ellen. Jogászaik javaslatai alapján a napokban döntenek arról, hogy büntetőfeljelentést tesznek ellene rágalmazásért, avagy személyiségi jogaik (a Németországban dolgozó magyar cégek jó hírének) megsértése végett polgári peres úton kérnek elégtételt a Népszabadságban közölt nyilatkozatában olvasható kijelentéseiért. Ha a bűnvádi eljárás kezdeményezése mellett döntenek, azt Magyarországon is elindíthatják, a személyiségi jog pert azonban csak német bíróság előtt.
Gerd Andres lapunk berlini tudósítójának nyilatkozva (Német Bunda magyar vádlottak nélkül - Népszabadság, 2005. június 2., 12. oldal) egyebek között azt mondta: a SoKo Bunda akció keretében embercsempészet, illetve illegális munkaerő-közvetítés vádjával hat személyt tartóztattak le. Magyar állampolgár nincs köztük. Ezzel szemben a Németországban dolgozó magyar cégek legalább hat magyar letartóztatottról tudnak. "Szemenszedett hazugság, hogy az ügynek nincsenek magyar letartóztatottjai", fogalmazott az egyik cég képviselője Budapesten. Egyikük annak a 75 éves asszonynak a fia, akinek Magyarországon a fehérneműi között keresték a német rendőrök a fia bűnösségét alátámasztó bizonyítékokat. Előzetesben van egy másik magyar is, aki súlyos rákbeteg, egy német kórházi szakvélemény szerint jelentősen romlanak az életesélyei, ha záros határidőn belül nem műtik meg. Miután letartóztatták, hetekig a családtagjai sem látogathatták, a bejegyzett műtéti időponttal kapcsolatban pedig a SoKo Bunda illetékese állítólag egy vállrándítás kíséretében csak annyit mondott: "majd ő eldönti, mikor lesz aktuális a műtét".
A német hatóságok karhatalmi akcióit hónapok óta elszenvedő magyar cégeket azonban a leginkább az államtitkár nyilatkozatának azon része háborította fel, melyben kijelentette: "... itt nem kisstílű bűnözőkről van szó, egyikük például három testőrrel járt-kelt". Később úgy fogalmazott: "Aki az embercsempészetben részt vesz, ott gyakran leánykereskedelem és kábítószer-kereskedelem is szerepel a tevékenységek között. Ez ugyan nem a mi területünk, de ezeket az embereket célszerű kikapcsolni a forgalomból."
Tóth Boldizsár, a német hatósági vegzatúrának kitett magyar cégek egyik szószólója a Népszabadság megkeresésére a leghatározottabban visszautasította az államtitkár megjegyzéseit. Emlékeztetett rá, hogy tavaly áprilisban a SoKo Pannonia akció keretében a német hatóságok egy NATO-beszállító magyar cégről is azt állították, hogy fantomcég, s kizárólag munkaerő-közvetítéssel foglalkozik. Miután nyilvánvalóvá vált a melléfogásuk, kétségbe vonták a magyar hatóságok által kiadott hivatalos engedélyek és igazolások tartalmát, végül a német adó- és társadalombiztosítási szabályok betartását kérték számon a magyar cégeken, noha az államközi egyezmény kimondja: a külföldi kiküldetésben dolgozókra a magyar jogszabályok érvényesek. - Ezek után nem meglepő, hogy kábítószer- és leánykereskedőkként állítanak be minket a nyilvánosság előtt, sőt akként is kezelik a magyar cégeket - jegyezte meg Tóth, hozzátéve, hogy ezt már nem hagyhatják annyiban.
A magyar cégek úgy érzik: a magas szintű találkozókon elhangzott (inkább csak a sajtónak szánt) semmitmondó ígéreteken kívül a magyar kormányszervek semmit nem tesznek a sérelmükre elkövetett törvénytelenségek megszüntetése érdekében. A cégek egy csoportja a német hatóságok eljárása ellen panaszt jelentett be az illetékes német fórumokon. Miként arról korábban már hírt adtunk: Olajos Péter MDF-es európai parlamenti képviselő írásbeli kérdést intézett az ügyben a belpiaci ügyekért felelős biztoshoz. Addig is, amíg az érintettek választ kapnak, a SoKo Bunda folytatódik.
