A közigazgatási reformért felelős miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajna ezzel az átalakítással is szeretne közelebb kerülni az európai modellhez. Roman Bezszmertnij egy, a nyugati megyék önkormányzati képviselő számára rendezett fórumon elmondta: e reform nem változtatná meg a megyehatárokat, viszont megszűnnének a jelenlegi járási közigazgatások és a helyi önkormányzatok nagyobb önrendelkezési jogokat kapnának. Az elképzelések szerint csak az ötezer lélekszámú községek vagy községek csoportjai rendelkeznének önálló önkormányzati képviselettel, az új járásoknak legalább 70 ezer lakossal kell rendelkezniük, s a 750 ezer lakosnál nagyobb városok ún. régióvárosok lennének. A 70 ezren felüli városok járási jogúakká válnának. Egyes számítások szerint, amennyiben a reform megvalósulna, Ukrajnában 4000 önkormányzati egység, 280 járás, 70 járási jogú város és 33 régió alakulna ki. A jelenlegi 24 megyét régiókká keresztelnék át, s a Krím mellett Kijev, Szevasztopol, Odessza, Lemberg, Zaporizzsja, Doneck, Dnyipropetrovszk, Harkiv régióvárosként csatlakozna a sorhoz.

Az egy tömbben élő kisebbségek érdekképviseletei kritikusan viszonyulnak az elképzelésekhez, mivel megítélésük szerint a tervezet nem tartalmaz garanciát a kisebbségi jogok érvényesítésére. Végrehajtása esetén ugyanis, amennyiben nem vennék figyelembe az etnikai sajátosságokat, lényegesen gyengülne a kisebbségek etnikai képviselet a különböző szintű önkormányzatokban, a parlamenti képviseletük pedig végképp veszélybe kerülne.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egy Tisza melléki járásban gondolkodik. A járás a főleg az ukrán-magyar határ mentén elterülő magyar többségű településeket foglalná magába. Értesüléseink szerint erre vonatkozó igényük megfogalmazódott abban a választási szerződésben is, melyet a KMKSZ kötött az akkori elnökjelölttel, ma elnökkel, Viktor Juscsenkóval. Többen azonban úgy vélik, gazdasági és infrastrukturális szempontból életképtelen lenne egy száz kilométernél is hosszabb és néhány tíz kilométernyi széles képződmény.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetése úgy véli, hogy lehetőség nyílt arra, hogy az eddigi egyetlen helyett Beregszász és Csap központtal akár két magyar többségű járást is kialakítsanak Kárpátalján. Az UMDSZ vezetése a 72-es számú választókörzet határait veszi alapul. A körzetben közel 180 ezer lakos él, tehát a létszámra vonatkozó előírásoknak eleget lehetne tenni. Elképzeléseiket arra alapozzák, hogy a részben vagy teljes egészben öt jelenlegi járásból és két megyei jogú városból összeállított körzet lakosságának többsége magyar, s amennyiben hozzálátnának a reformhoz a körzet határain kívüli munkácsi, ungvári és nagyszőlősi járási magyar települések is csatlakozhatnának a két új járás valamelyikéhez. A reform értelmében Beregszász és Csap elveszítené ugyan megyei jogú státusát, ám az UMDSZ elképzelései szerint járási központokként rangjuk továbbra sem csökkenne. Az UMDSZ a kisebb önkormányzatok felszámolásával sem ért egyet. (K. E.)