Ez azért is volt aktuális, mert jelenleg Európa-szerte mintegy 20 millió olyan személy él, akik különböző nemzeti kisebbségek tagjai, s ezek közül mintegy százezren tanulnak különböző kisebbségi felsőoktatási rendszerekben.

A konferencia résztvevői európai jogi normákra és egyetemi előírásokra alapozva kidolgozták a kisebbségi felsőoktatás chartájának tervezetét, amelynek értelmében a számbelileg 100 ezresnél nagyobb nemzeti kisebbségeknek joguk lenne anyanyelvű felsőoktatáshoz, amelyet a lehetőségek szerint önálló egyetem keretén belül kellene megszervezni. Hantz Péter, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elméleti fizika tanszékének adjunktusa a Népszabadságnak elmondta: a konferencia adatbázisából és a lefolytatott vitákból kiderült, hogy felsőoktatási körülményeit és nyelvhasználati jogait tekintve, az európai kisebbségek közül a délvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyarok, valamint a baszkok vannak a legroszszabb helyzetben. Az erdélyi magyarság Románia lakosságának 6,6 százalékát adja, ehhez képest a magyar egyetemisták aránya mindössze 4,3 százaléknyi, és közülük csupán 1,6 százaléknyian tanulhatnak magyar nyelven. - Az erdélyi magyarság szempontjából sem a felsőoktatás struktúráját és annak jellegét, sem pedig az anyanyelvhasználatot tekintve nem megfelelő a helyzet. Hozzátette: a BBTE külső ránézésre is román intézmény képét mutatja. A tantermek szinte kizárólag csak román tudósok nevét viselik, a magyar nyelv nem használható az egyetem hivatalos fórumain, s valamennyi felirat román nyelvű.

Arra a kérdésünkre, hogy minőségileg fel van-e készülve a romániai magyar felsőoktatás egyfelől az önállóság révén várható versenyre, másfelől pedig a XXI. század kihívásaira, Hantz Péter kifejtette: a romániai magyarságnál kisebb nemzetiségek is sikeresen kiépítették saját felsőoktatási hálózatukat.