Őssejtek a szívizomba
A hetven feletti asszonytól reggel levették a csontvelőt, majd egy speciális eljárással kinyerték az őssejteket, amelyeket aztán egy katéterrel juttattak el az elhalt szövetekhez - mondta lapunknak a beavatkozást végző Andréka Péter, az Országos Kardiológiai Intézet őssejtkutatást vezető orvosa.
Az őssejtterápia fordulatot hozhat a szívinfarktuson átesett betegek gyógyításában. Magyarországon évente 20-25 ezer ember kap infarktust, s közülük csak mintegy 15-20 ezren élik túl a rohamot. A szerencsésebbek felénél négy-hat órán belül katéterrel kitágítják az elzáródott eret, azaz náluk megakadályozható a szívizom elhalása. A betegek másik fele viszont hat óránál jóval később jut el az orvoshoz, rajtuk a katéteres eljárással már nem lehet segíteni. Számukra lehet segítség az őssejt beültetése.
Az őssejtkutatás az egész világon óriási erővel folyik, részben akadémiai típusú kutatóintézetekben, részben magáncégeknél. Megkezdődtek a gyakorlati alkalmazások is - igaz, egyelőre csak a klinikai kísérletek szintjén - a szívizom-, a csont- és a porcszövet- vagy idegsejtek helyreállítását, újraképzését célzó módszerek bevezetésére. Az eddigi eredmények azt mutatják: az őssejtek szaporodását a környező szövetek szabályozzák, és megfelelő esetben le is állítják azt.
Az őssejtek a felnőtt ember szervezetében is jelen vannak, szerepük szükség esetén a szervezet regenerálása, kinyerésük azonban nem egyszerű, ráadásul valószínűleg már bizonyos fokig programozottak, azaz nem minden célra lehet felhasználni őket. Őssejttel eddig csak a leukémiát gyógyították. A terápiához szükséges sejteket a csontvelőből vagy a csecsemők köldökzsinór-véréből nyerték.
- A szívizomőssejt-beültetés a leukémia gyógyításától anynyiban tér el, hogy itt nem távolítják el az elhalt szövetet, hanem éppen azokhoz juttatják el a csontvelőből nyert őssejteket - mondta dr. Andréka Péter. Hozzátette: az eljárástól azt várják, hogy ezek a sejtek építsék újjá az elhalt szövetet. Megfelelő környezetbe kerülve az őssejtek képesek az adott szövetkörnyezetben átalakulni és beépülni. Így például a májban májszövet, a szívizomban szívizomsejt és kisebb erecskék képződhetnek belőlük. Nyugat-Európában, Ausztriában és Németországban eddig már több mint száz beteget kezeltek így. Megkezdődött a kezelés előkészítése Debrecenben is. A külföldi klinikai - azaz még kísérleti - eljárás tapasztalatai szerint enyhe, illetve közepes mértékben javult a szív működése, ami a beteg szempontjából jelentős életminőség-változást hozhat. Andréka Péter közölte: miután a külföldi tapasztaltok is csak néhány hónaposak, még nem lehet megmondani, hogy az eljárás mennyivel hosszabbíthatja meg a betegek életét. Az Országos Kardiológiai Intézetben elvégzett műtét után öt hónappal MR-vizsgálattal ellenőrzik majd, hogy regenerálódott-e a szövet.
