Szivárog a tengervíz
Még jóval azelőtt, hogy a tenger elárasztaná a tengerparti városokat, a sós víz behatol az édesvizet magában rejtő, porózusos sziklákba. Még ha a tengerpartokat sikerül is megerősíteni, a sós víz beszivárgása akkor is fokozódni fog - állítja egy hidrogeológus. Ráadásul ezt tetézi, hogy a talajvízszint is csökken, egyrészt szintén a klímaváltozás miatt kevesebb csapadéknak köszönhetően, másrészt a világ egyre nagyobb számban urbanizálódó lakosainak növekvő vízfogyasztása miatt.
A felszín alatti vizek a bolygó jelentős édesvízkészletét jelentik. A legtöbb városban ezeket a készleteket használják, mert ezek kevésbé szennyezettek, mint a folyóvizek. Több mint kétmilliárd ember élete függ az ilyen vizektől.
A sós víz már öt kilométerre beszivárgott a Fülöp-szigeteki Manila alá, miközben a talajvíz szintje ott is egyre csökken. Ha a tengerszint tovább emelkedik, a beszivárgás felgyorsul, és előbb-utóbb fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen nagyvárosokat elhagyják a lakóik - hangzott el a hidrogeológusok nemzetközi szervezetének Nagy-Britanniában tartott találkozóján.
A konferencián hangsúlyozták, hogy a klímaváltozásnak a felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatását tanulmányozták legkevésbé. A kutatók szerint az érintett országok kormányai nem fogták fel a veszély mértékét. Az Afrikában található országok függnek leginkább a talajvíztől, és ezeken a területeken jelenti a legnagyobb problémát a vízellátás, ráadásul a fekete földrész felszín alatti vizeit érinti legérzékenyebben a felmelegdés.
Egy indiai geológus beszámolója szerint a Himalája gleccsereinek várható visszahúzódása 2030-ra drasztikusan csökkenti az észak-indiai síkság talajvizeinek utánpótlását, pedig ez a terület félmilliárd embernek biztosít élelmiszert.
A felszín alatti vízkészletek azonban a fejlett ipari országokban is komoly veszélynek vannak kitéve. Dél- és Kelet-Angliában például a talajvízkészleteket túlszivattyúzták, és a vízutánpótlás a szűkös téli csapadék miatt nem volt elégséges. Ugyanakkor a kertek és a mezőgazdasági termesztés vízigénye várhatóan harmadával vagy még nagyobb arányban nő a következő két évtized során.