A vártnál is erősebb holland "nee"
A különbség így még a vártnál is nagyobb volt, az utolsó közvélemény-kutatások 55-60 százalékos "nem"-fölényt mutattak. A részvétel minden várakozást felülmúlt, elérte a 11,6 millió szavazásra jogosult állampolgár 62 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parlament is elutasítja majd az alkotmányt, miután a legnagyobb frakciók ígéretet tettek arra, hogy 30 százalékos részvétel fölött követik a nép akaratát.
Hollandia Franciaország után az Európai Unió második tagországa (ráadásul mindketten alapító tagok), amely elveti az alkotmányt. A francia lakosság vasárnap mondott nemet a szerződésre, amely pedig védelmezői szerint nagyobb munkahely-garanciát, fokozottabb biztonságot, az emberek számára több beleszólást az uniós történésekbe és az uniós intézményrendszer gördülékenyebb működését hozta volna magával.
A kétországos elutasítás jócskán megnehezíti a tavaly aláírt alkotmány 2007-re tervezett bevezetését, és felveti a lehetőségét, hogy a szerződést végérvényesen félreteszik, legfeljebb egy-két elemét emelik majd vissza egy új egyezmény keretében. A nehéz helyzetet az EU-tagországok állam- és kormányfői alig két hét múlva Brüsszelben rendezendő találkozójukon is megvitatják.
A nemmel szavazók minden bizonnyal Hollandiában is a kormánnyal szembeni ellenszenvüket, illetve bizonyos, az unióval kapcsolatos, de az alkotmánytól független aggályukat (az euró bevezetése utáni árdrágulást, az uniós költségvetéshez való magas holland hozzájárulást, a gyors EU-bővítést, Törökország felvételét) fejezték ki voksukkal. Franciaországban ugyancsak inkább belpolitikai okokra vezethető vissza az uniós szerződés elutasítása.
Hollandia történetében az első átfogó népszavazásról volt szó. Utoljára 1797-ben, az akkor francia megszállás alatt Batáviai Köztársaság néven működő bábállamban szólították szavazásra a népet. A voksolóknak most arra a kérdésre kellett választ adniuk: "Mellette vagy ellene van-e Ön annak, hogy Hollandia megerősítse az európai alaptörvényről szóló szerződést?"
(MTI)
