A Köztársasági Elnök Hivatalának közleménye szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, kifogásolják azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat. Az Ab dönt arról is: alaptörvénybe ütköző-e, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára.

Az oktatási tárca szerint a köztársasági elnök nem kifogásolja a törvény lényegét, így a felsőoktatási reform bevezetése nem kerül veszélybe. A törvényt ugyanakkor Bartha László fideszes képviselő új numerus claususnak nevezte, mert radikálisan csökkenti a hallgatók számát.

A Magyar Rektori Konferencia tegnapi ülésén a szülők megkeresésére az érettségipont-számítás ügyét tárgyalta. A grémium álláspontja szerint egyenlő esélyeket kell biztosítani a diákoknak a felvételi során. Besenyei Lajos, a testület elnöke szerint, aki emelt szintű érettségit tesz, annál az idei vizsgaeredményét kellene figyelembe venni, akármikor fejezte be a középiskolát. (Az egyetemek ez évtől kénytelenek elfogadni az érettségi alapján történő felvételi rangsorolást.)

Emlékezetes: a Városmajori Gimnázium szülői közössége több mint 1500 aláírást gyűjtött össze az érettségi-felvételi pontszámítás miatt. A felvételi pontokat az idén az érettségin elért százalékos eredményekből számítják ki. Ám a régi matúrákat osztályzatokkal értékelték, így a pontokat úgy számolják ki, mintha most az adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos eredményt érték volna el egy középszintű vizsgán. A korábban végzettek ráadásul "mazsolázhatnak" régi és új érettségi pontjaik között: ha az idén emelt szinten érettségiznek, és legalább 33 százalékra teljesítenek, megkapják a hét többletpontot. De ha régi érettségijük 5-ös volt, az azért járó maximális 30 pontot számítják be. A pontszámítás e módját Takács Albert, általános ombudsman-helyettes is alkotmányosan aggályosnak találta.